Ergománia

3. Értelmes menünevek
Mint korábban említettem fontos, hogy olyan menüneveket adjunk, amelyeket a potenciális felhasználóink valóban értenek. Ne legyen menüneveink rövidítések, hacsak nem nagyon szűk szakmai oldalt viszünk, és a látogatóink 99%-a tudni fogja, mi ez. Így vacak menünév a KFB, mert nem mindenki tudja, hogy kötelező felelősség biztosítást jelent.

Nem jók az angol menünevek sem a magyar oldalon. Ne nevezzünk semmit Home-nak, Info-nak, Contact-nak, Cool-nak stb. Főleg designer oldalak szoktak ilyen idétlen menüelnevezéseket adni, mert az hiszik angol=cool, de hatalmasat tévednek. Magyar oldalon angol szöveg=ciki. Itt persze nem gondolok olyan szavakra, amelyek valamilyen szinten meghonosodtak a magyarban, azaz egy műszaki cikkekkel foglalkozó oldalon a pendrive lehet menüpont.

4. Tartalmas menünevek
Csak olyan nevet adjunk egy menüpontnak, ami tartalmas. Ne legyenek ilyen menüpontjaink, mint infó, fontos, érdekes, egyéb stb. Senki sem fogja tudni, hogy milyen tartalmak vannak mögöttük, és senki sem fog ezért rájuk kattintani.

5. Egyforma ragozást alkalmazzunk!
Ha valamelyik menüpont alatt többfajta dolog van, akkor célszerű többes számot alkalmazni így pl. fényképezőgépek, kamerák stb. Az egyes szám is jó, de a kettőt semmiképp ne keverjük, mert az nagyon zavaró tud lenni. Azaz ne legyen ilyen, hogy fényképezőgép, kamerák, lencsék stb. Döntsük el, hogy melyiket kedveljük! Az egyéb ragokat kerüljük, mert a tőszavak (max. többes szám) gyorsabban átfuthatók és felismerhetők, így a cégtörténet jobb, mint a cégtörténetünk vagy akár a cégünk története. Az átalánosan elfogadott menüneveknél persze ettől eltérhetünk, így a magunkról jó menünév, hiába van rajta két rag is.

6. Részesítsük előnyben a főneveket, főnévi szerkezeteket!
Mivel a kategóriákra főnevekkel könnyebb hivatkozni a főnévek, főnévi szerkezetek jobbak, mint a más szófajba sorolható szavak, vagy másféle szerkezetek. A vásárlás jobb menünév, mint a vásároljon.

(Megjegyzés: Ha valaki nyelvész, akkor persze tudja, hogy a főnév egyben főnévi szerkezet is. Azaz a kutya szövegben egyszerre főnév és főnévi szerkezet.)

7. Sok kategória esetén strukturáljunk!
Ha túl sok kategóriánk van, azaz legalább 10-12, akkor vagy alkalmazzunk almenüket, vagy tördeljük jól elkülöníthető vizuális blokkokba.

Most azt mutatom be, hogy a menü lényegi felépítésében mi az, amire jó figyelni. Mitől lesz igazán praktikus és jól használható.

1. Menüpontok száma

A menüpontok számát az amatőr oldalak gyakran rosszul lövik be. Sok a tartalom, nehéz kategorizálni, ezért nem ritka, hogy egy oldalon akár 15-20 menüpont is megjelenik.

Miért rossz ez? Sokszor szoktak hivatkozni arra, hogy 5-9 menüpontunk legyen, mert a rövid távú memóriában ennyi információ ragad meg. Az 5-9 menüpont valóban az ideális szám, de nem a memória miatt, hisz egy menünél az összes választási lehetőséget látjuk, többször is áttekinthetjük. A lényeg az áttekinthetőségben van. Ez az 5-9 szám az, ami egyszerre átlátható, és ennyi lehetőség közül jó lehet választani.

Ritkán van egy weboldalon 5-nél kevesebb menüpont, ha van az nem gond, valószínűleg az illetőnek ekkor kevés tartalma van. A 9-es számot viszont nem tanácsos átlépni, mert utána már nehezebb áttekinteni a lehetőségeket, ez jelentősen megnehezíti az eligazodást és a hatékonyságot. Így ez nem sikerült a www.budapest.hu-n sem

2. Adjunk találó menüneveket!

Menüpontjaink alatt tartalmak találhatók. Sokféle, sokszínű. Az biztos, hogy még a legkomplexebb weblap esetében is a tartalmak 50-100 szűkebb kategória alá besorolhatók. Ezt követően hozzunk létre 5-9 halmazt, amibe megpróbáljuk ezeket a tartalmakat besorolni hasonlóság (tematikus vagy funkcionális) alapján. Ha megvannak a halmazaink, adjunk olyan nevet nekik, amelyek jól fedik a tartalmukat és egy átlagos felhasználó számára is egyértelművé teszik, hogy mi található az adott menüpont alatt.

Az egész folyamat igazán akkor sikeres, ha ezt nem csak magunk, hanem 5-10 potenciális felhasználó-vásárló is megcsinálja, hisz akkor jobban látjuk, hogy mennyiféle megoldás lehetséges. Így könnyebben tudunk egy mindenki számára érthető és átlátható struktúrát kialakítani. Persze ennél vannak sokkal profibb és szervezettebb megoldások is, de ha ezt a megoldást minden magyar weblapnál végigzongoráznák, akkor máris jelentősen javulna azok hatékonysága. A kategorizálást elvégezhetjük olyan dokumentumokkal, tartalmakkal is, amelyek tipikusnak mondhatóak.

Hamarosan folytatom...

www.port.hu

Első ránézésre az oldal egy kicsit zsúfolt, de nézzük meg alaposabban. Logó jó helyen, fenn az animált hirdetés elég idegesítő, de hát meg kell élni valamiből. A menünevek értelmesek és átláthatók. Nem tudom, hogy mi a sorrendjük oka. Ha nem fontosság, akkor a rádiót a tv mellé helyezném, mert tematikusan egy blokkba tartoznak. Kicsit sok a menüpont, biztos összevonnék párat. Valószínűleg a gyerek, fesztivál, ajánló, étterem pontokat piszkálnám.

A nyitón az ajánló elég praktikus, talán kicsit ronda, és a piros szürke sávozás a képek mellett feleslegesen vonja el a figyelmet. A leírásokban lehetne használni félkövér kiemeléseket, bár ez ilyen rövid kis szövegeknél nem fontos.

Az ajánlóban a képeket nem felváltva jobbra balra helyezném. Tudom, ez a változatosság növelése érdekében van, de inkább csak az áttekinthetőséget nehezítik.

Nagyon nem jók a tovább, tovább linkek. Az ember, ha gyorsan átfutja az oldalt, akkor a linkek tartalmas nevei segítenek a lehetséges továbbjutási lehetőségek áttekintésében. Így csak azt látja, hogy az opciói a következők: tovább, tovább, tovább... Nem túl informatív. Legyen a cím a link. A legalsó csatornákat bemutató részben az egyéb külföldi helyett a további idegennyelvű lenne a jó elnevezés.

Port.hu üzenőfal rendben van. Jó helyen, normális tartalmakkal. Bal oldalt a most futó tv műsorok is rendben van, a tartalom praktikus. A legalján a Tények kicsit olyan odavetett hatást kelt. Rossz a címkézés, mert túlzottan komoly. Elsőre azt hittem itt valami oknyomozó műsorok lesznek. Szelidebb és barátibb lenne, ha nem címkéznénk meg ezt ilyen mogorván és esetleg fentebb szerepeltetnék. Lehetne a port.hu kicsit büszkébb arra, hogy sok tartalma van.

A bejelentkezésnél zavaró, hogy nem tudom mire lehet regisztrálni. A legyen a PORT.hu a kezdőlapom! elavult eszköz, teljesen felesleges olyan funkciókat kitenni az oldalra, amelyeket  a böngészővel is meg lehet csinálni. Csak a helyet foglalják.

Zavaró, hogy a szintén jobb oldalt található programkeresőből kimaradt a kiállítás, és a programtípusok sorrendje más, mint a menüsorban. Ez a hiba csak hanyagságnak tudható be. Az időpont kiválasztásnál három kategória van: ma, holnap, máskor. Ez a máskor elég szerencsétlen elnevezés. A keresés gomb feliratának szerencsésebb lenne az aktivitást sugárzó Keress! felirat.

A jobb oldal legalján találjuk a Heti DVD premiereket. Napok óta figyelem, itt nincs semmi tartalom. Akkor nem biztos, hogy folyamatosan szerepeltetni kell ezt a pontot.

Végezetül egy feladatot is megnézek a mozi keresőt, amelyhez a mozi menüre kattintva jutok el. Én szívem szerint ezekből a keresőkből többet tartanék a nyitón. Szerintem többen keresnének, ha ezek a tipikus feladatok jobban elérhetőek lennének közvetlenül.

Tegyük fel ma este szeretnék Budapesten elmenni 8 körül a Jászai Mari tér közelében moziba. Az eszközben nagyon zavar a sok keresés gomb. Tudom, hogy azért van, ha akármelyik paramétert beállítom, akkor rögtön kereshessek, de ez nem túl szokványos és eléggé elbizonytalanító is. Sokkal jobb lenne egy gomb, és ha valamit nem állítok be, akkor alapértelmezéses beállításokkal keressen.

A nyelvek szerinti keresést nem tudom értelmezni. Ha itt most angol van beállítva, akkor angol eredetű vagy angolul beszélő filmeket fogok kapni? Elindítok egy keresést ma 17-21 óra közt.

A találatok rendezése normális, és áttekinthető. Egyedül a korhatárok megjelölése nem volt nekem elsőre értelmezhető. Jól jönne még az is, ha a mozikat rögtön meg lehetne nézni térképen és jelezve lenne az is, hogy egy film hány perces.

Navigáció    4
Gördülékenység    3
Információtagolás, olvashatóság    4
Információ mennyiség   4

http://www.mediamarkt.hu/

Kíváncsi voltam arra, ha az utolsó pillanatban szeretnék venni valamit karácsonyra, akkor hogyan indulnék neki a weben. Mondjuk, a West End közel van, szeretnék venni egy kávéfőzőt, ami nagy nyomásra képes és nem túl drága. Ugynakkkor nem akarok potyára menni, ezért a Media Markt honlapon fogok tájékozódni. Nagy cég, biztos sokat költenek a webes felületre, ahol könnyedén válogathatok.

A nyitón hatalmas méretben nyomják az ajándékkártya akciót. Idegesítő animáció. Nem érdekel, a kávéfőzőmet akarom jó olcsón, és persze legyen is jó.

Átnézem a menüpontokat. Home, fúj angolul van. Termékek és Trendek? Itt kellene keresnem? Vajon mi az, hogy trend itt? Hátha lesz jobb is. Film, Zene menüpont, nem érdekel, de legalább értem! Szolgáltatások, érthető, de nem érdekel.

Mi lehet a Fun pont alatt? Ez annyira rossz elnevezés, hogy meg kell néznem. Ecard és Reklámszpot, hát, ez se érdekel. Azt sem értem még, hogy miért kell az aktuális szórólapoknak menüpontot berakni. Ez tényleg érdekel egy felhasználót is?

Szomorúan vagyok kénytelen konstatálni, hogy a kávéfőzőm biztos a gyanús Trend és termékek menüpont alatt lesz. Közben félszemmel azért észreveszem és csalódottan megjegyzem, hogy a Media Markton nincs kereső se!

A Trend és Termékek kettős navigációt ajánl fel. Bal oldalt egy eléggé jól átlátható tagoltat. 7 főmenüpont és kb. ugyanennyi almenüpont. Egyedül a háztartási eszközöknél és a szépségápolásnál nem sikerült beleszuszakolni a termékeket megfelelő számú kategóriába.

Középen egyes termékeket ajánlanak. Itt már kicsit zavar a fehér szöveg a piros háttérrel. Nem olyan jól olvasható és vibrál. A kis méretű fehér betűk terjeszkednek a sötét háttér előtt, és némileg összefolynak az ember szemében. A termékek adatainak megjelenítése ömlesztett, nehezen áttekinthető. És bosszant, hogy ár nincs.

Mivel a középső részen nem látom a hőn áhított kávéfőzőt, ezért a háztartási eszközök kávéfőzők, eszpresszógépek pontjára kattintok.

Várakozásomnak megfelelően kávéfőzőket látok, úgy tűnik, mintha a teljes kínálatot látnám. Ezzel minden jót el is mondtam az oldalról.

Mik a gondjaim:

1. Termék képe nem kattintható, nincs nagyítás.
2. Nincs ár. Ez nagyon, nagyon kínos.
3. Nem látom, hogy van-e raktáron és hol.
4. Termékadatok ömlesztve vannak.
5. Nem tudok termékeket összehasonlítani.
6. A termékek neve alá van húzva. Naivan azt gondolhatnám, hogy ha erre kattintok, akkor egy szép termékoldalra jutok. Milyen kis butus vagyok. Az egyébként ronda aláhúzás csak a kiemelés eszköze próbált lenni.
7. Csak úgy tudom megnézni, hogy melyik kávézfőző főz nagy nyomással, ha a böngészőm keresőjét használva rákeresek a bar szóra, és ha 10-nél nagyobb szám van előtte, akkor örülök.

Az oldal nem győzött meg arról, hogy a Media Marktban kellene bármit is vennem. Nagy a kínálat, de nem tudni van-e, főleg így karácsony előtt. Az árakat még sejteni sem lehet, kevés az adat és rosszul tálalt. Legközelebb inkább a www.depo.hu -n próbálkoznék inkább karácsonykor.

Navigáció    4
Gördülékenység    4
Információtagolás, olvashatóság    2
Információ mennyiség   2

Jakob Nielsen a webergonómia legnagyobb guruja és sztárja. Új könyve 2009 májusára várható Eyetracking Web Usability (Honlap használhatóság szemmozgás vizsgálatok tükrében) címmel. A középpontban a régóta használt szemmozgáskövetéses vizsgálatok állnak. Ha megtudjuk, hogy hova néz a felhasználó, mit mi után néz meg, akkor sokkal objektívebb képet kapunk arról, hogy mi az ami igazán érdekli, és mit mivel kapcsol össze mentálisan. A könyv nagyon izgalmsnak igérkezik. Habár legutóbbi műve némi csalódást okozott. Laikusoknak és középhaladóknak izgalmas olvasmány volt, de webergonómus szemmel kicsit túl sok volt benne a kezdőknek szánt szöveg. Azért a következőt is megrendelem előre, a pénzt még az is megérte. Nielsentől még akkor is lehet tanulni, ha néha felszines.

Mivel a keresőoptimalizálás és a webergonómia is meglehetősen új fejlesztési területek az emberek nem nagyon tudják, hogy mit kezdjenek velük. Azt meg végképp nem tudják, hogy ha mind a kettőt szeretnék (azaz, hogy az emberek megtalálják weblapunk és használni is tudják), akkor hogyan hangolják össze a két fejlesztést. A legrosszabb megoldás, ha a kettőt egymásutáni sorrendbe szervezik. Igen nehéz használhatóvá tenni egy pusztán csak optimalizálásra kihegyezett oldalt, és egy tökéletes ergonómiájú oldal megtalálhatóságát is nehéz utólagosan megoldani.

Az ideális világban a keresőoptimalizálás és a webergonómia kéz a kézben haladnak előre. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a Google és az összes többi kereső azon dolgozik, hogy a sok lehetőség közül a legpraktikusabb, legnépszerűbb oldalakat emelje ki. Ez ellen dolgozik az, hogy ezek a keresési eszközök messze nem tökéletesek, és mindenki szeretné, ha ő jönne be elsőnek, azaz optimalizál, ahogy csak tud (feltéve, ha tudja mi az és még pénze is van rá).

Néhány írásban áttekintem, hogy melyek azok a változtatások (nem kimerítő jelleggel), amelyekben a keresőoptimalizálás (más néven seo, mint search engine optimization) és az ergonómia egymást segítik, illetve egymásnak keresztbe tesznek.

Segítő lépések:

1. Stabil és értelmes Url
A webergonómusok 10 éve szajkózzák, hogy stabil és értelmes url-ek kellenek, azaz egy olvashatatlan php lekérdezés helyett  ez sokkal jobb:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Galéria, mert látom az url-ből, hogy miről szól. Erre sokáig senki sem hallgatott, és a programozók ontották az olyan oldalakat, amelyeknek az urljei valamilyen php lekérdezést tükröztek vissza. Aztán az optimalizálós szakemberek is felismerték, hogy a Google értékeli azt, amit az emberek is. Gép és ember is szívesebben olvas olyan url-t amiről lehet tudni, hogy mi. A stabilitás meg a linkelhetőség miatt fontos. Ha valamit kiteszünk valahova, az maradjon is ott, vagy legalább legyen onnan átirányítás az új helyre.

2. Egyszerű nyelvezet használata
Az emberek nem ismerik a dolgok szaknyelvi elnevezéseit. Az egyszerűbb általuk is ismert szavakkal fognak keresni, így célszerű ezeket használni, ezekre optimalizálni (hacsak nem szakmai közeg a célpontunk). Az ergonómia ugyanezt szereti. Az egyszerű nyelv gyorsan érthető, jól olvasható, könnyebben befogadható.

3. Tartalmas szöveg
Az üres marketingsallangra senki nem keres, ha az oldalunk hemzseg a lelkes ömlengéstől, akkor bizony nem találnak meg minket. Ezt az ergonómia sem támogatja ezt, mert senki sem szereti idejét tartalmatlan szövegek olvasgatására pazarolni.

4. Jó kiemelések
A címek, félkövér kiemelések segítik a keresőknek és az embereknek is a gyors orientációt, hogy mi a fontos. Természetesen a css átvariálásával a gépeket esetleg becsaphatjuk és lényeginek tüntetünk fel olyan elemeket, amelyek a lapon nincsenek kiemelt helyen.

Gátló lépések:

1.Feszes vagy sok szöveg?
Az ergonómia szereti, ha pont annyit mondunk amennyit kell. Ne legyünk feleslegesen bőbeszédűek. Az optimalizálás a minőségi szövegtermelésre sarkall minket, hogy jó sok szó legyen az oldalunkon, azaz több mindenre megtalálhatóak legyünk. Ne egy kulcsszó hozzon sok embert, hanem sok kulcsszó sokszor kevés embert. A kettő természetesen összeegyeztethető. Rövid, feszes, informatív szövegekből kell sokat elhelyezni. Az emberek szívesen fogják olvasni, mert nem túl sok egyszerre, feldolgozható.

2. Jó-e a redundancia?
Az ergonómia egy-két kivételes esettől eltekintve nagyon nem támogatja a redundanciát, hisz megzavarja az embereket. A keresőoptimalzálás szempontjából viszont jó, ha ugyanazok a szavak, ha nem is extrém mennyiségben, de többször felbukkannak egy lapon. A megoldás, hogy kerüljük a felesleges szóismétlést, vagy legalábbis ahol szükség van rá, ott a szöveg egyéb minőségi jegyeire fordítsunk különös gondot, hogy ne legyen bosszantó.

 

Közeleg az Eva utalás ideje, így a Raiffeisen bank egyszeri utalási rendszerét tesztelem most le. A Raiffeisen nyitó elég csiri-csáré, és az általam nem túlzottan kedvelt fekete-sárga kombinációja uralja ezt is. Persze az arculatot megterveztető marketinges mondhatná, hogy igen, igen csúnya, de legalább markáns!

A Belépés a jobb oldali gombbal elég egyszerű, de elég sok zavaró elem van körülötte. Másrészt az OTP-s megoldás sokkal hatékonyabb volt, hogy már a nyitón rögtön beírhatjuk az adataink, nem kell egyet feleslegesen kattintanunk. Meg még az is zavar, hogy internet banking a neve az egész folyamatnak. Miért nem magyarul van egy magyar oldalon?

A bejelentkezési lap, egyszerű, egyértelmű, kicsit ronda. Kicsit zavar ez a szöveg:
"A piros csillaggal megjelölt mezőket mindenképpen ki kell töltenie, a többi adat megadása opcionális.", mivel csak két mező van itt összesen és mind a kettő mellett piros csillag van. Ha kiteszünk valami instrukciót, akkor nem ártana gondolkozni is, és mondjuk a végén megnézni, hogy mit hoztunk össze.

Az viszont tetszik, hogy az adatok megadása után nem kell telefonnal szenvedni, csak ha pénzt akarok mozgatni. Remélem nem csak praktikus, hanem biztonságos is ez a megoldás. Belépve rögtön látom, hogy mennyi pénzem van, és ez alatt, ha nem is feltünően van egy kis link, hogy átutalás. Ez tetszik, lehet, hogy a Raiffeisen fejlesztői vették a fáradtságot és rájöttek, hogy legtöbb ember bizony utalni akar.

Az utalásra kattintva először választanunk kell, hogy kinek utalunk. Ez rendben is van. Kiválasztom, hogy új kedvezményezett, ez után választanom kell, hogy forint, deviza stb. Naná, hogy forint! Ez után már egy barokkosabb adatlaphoz jutunk.

Tetszik, hogy a kedvezményezett adatait azonnal mentésre vannak beállítva. Ez jó, az ember mindig elfelejti kipipálni, de a legjobb lenne, ha ezt is személyre lehetne szabni, mert van olyan, aki mindig ugyanannak a 10 helynek utal, van olyan, aki meg mindig másnak. Az egész adatlap korrekt egyszerű, és átlátható. A bonyolult dolgok ki vannak töltve, de ott a lehetőség, hogy átírjam. Egyedül a rögzít és aláír gomb nem tetszik. Ehhez kellene magyarázat, mert ha az ember nem rutinos Raiffeisen felhasználó, akkor nem tudja ez mi.

Miközben írogattam előugrott a Raiffeisen egy végtelenül szimpatikus megoldása. Ugye elég idegesítő, ha a rendszer kiléptet minket, miközben épp az utalási adatokat rendezgetjük. Bőven bosszankodtunk emiatt az OTP-nél is, nos itt egy perccel a kiléptetés előtt kér egy megerősítést, hogy benn akarunk-e maradni. Egy így korrekt, biztonságos, de praktikus is. Az is tetszik, ha vannak általános közleményeim, akkor azok közül is választhatok a legördülő menüben, ha már valami korábbi partneremnek utalok.

Mindent megadtam és megnyomom a rögzít és aláír gombot, amiről pontosan nem tudom, hogy mit jelent, de legalább úgy tűnik, mintha a folyamat lezárását vinné véghez. Itt aláírási módot és telefonszámot kell választani. Ez is rendben van. Beírom az sms-ben jött jelszót és a sima aláír helyett az aláír és beküldet választom. És ezzel kész is vagyunk!

Átláthatóság    5
Gördülékenység    4
Kommunikáció    4
Jó egyedi megoldások    5
 

Megvan a repjegy, akkor mehetünk is tovább. A wizzair oldalán nincs további infó de legalább azt tudjuk, hogy Bergamoba megyünk. Beírom a Google-be, hogy Bergamo airport. Az első találatra kattintva megtudom, hogy Orio al Serio a neve, ezt visszaetetem a Google-be, és az első találattal már a bergamói reptér honlapján vagyok.

Itt a Surface transportations (Szárazföldi közlekedés) pontot választom. Ott látom azonnal, hogy rögtön eljutok a vonatállomásra. Viszont kellemetlen, hogy itt nem találok linket közvetlen a vasútra és vissza kell kattintanom a Surface transportationre. És az sem jó, hogy nem adják meg, hogy milyen sűrűn jár a busz.

Eljutunk a Tren italia oldalára. Angol gomb eldugva fenn középen. Nem túl praktikus. Az sem túl jó, hogy az oldal igaz angolra vált, de a menüpontok nem. A keresési eszköz viszont jól látható. Beírom, hogy bergamo, varese. Mondjuk opciókat dobhatna fel, mert ha Milánóból mennék, akkor már nem tudnám, hogy ezt az olaszok pontosan hogy is hívják.

A Send (elküld) gombbal lekérjük a lehetőségeket. A találati oldal átlátható, egy kicsit zavaró, hogy az átszálló állomás MI P.Ga vajon mi lehet. Gondolom egy Milánói állomás, de hogy melyik, azt így elsőre nehéz felfejteni. Ergonómiai alapszabály, hogy felfejtetlen rövidítéseket nem adunk meg. Szintén teljesen értelmezhetetlen a Train Category alatt a kis ikon. Meglehetősen zavaró, hogy elsőre nem látni, hogy mennyibe kerül a jegy. Mivel általában az angol nyelvű honlapok mindig elhanyagoltabbak, mint az anyanyelviek megnézem ugyanezt a folyamatot olaszul. Ott se megy, viszont ahogy próbálkozok rájövök, hogy a decemberi jegyeknél elmondja az árat, csak a januárira nem. Hogy ezt miért nem lehet valami értelmes módon közölni, azt nem tudom. Hát jó indulattal az Orio al Serionak 4-est a Tren italianak 2-est adok. A jegy egyébként olcsó, és vonatok is vannak...

Varese-be (Milánó közelébe) szeretnék utazni, hogy meglátogassam az ottani kollégákat és tárgyaljunk velük. Egy kollégám is velem jön. Az útkeresési tapasztalataim osztom meg itt. A wizzairrel (www.wizzair.com) kezdem, mert rémlik, hogy nekik van olasz útjuk, és nem szeretnénk sokat fizetni.

Az oldal közepén tetszik a térkép, és rögtön látom, hogy van Milánó célpont. Csak azt nem tudom, hogy miképp derül ki, hogy honnan hová lehet menni. Mivel használtam korábban az oldalt, ezért tudom, hogyha a város felé viszem az egerem, akkor megjelennek a lehetséges útvonalak, de ez azért nem ennyire egyértelmű, főleg annak, aki még sose vett jegyet online. Esetleg egy mondatos instrukció nem ártana a térkép felé, hogy "Kérjük, mozgassa az egeret a kiindulási pont felé, hogy láthassa mely városokat érhet el!".

Így Milánó felé viszem az egerem és megnyugodva látom, hogy igen, megy Milánóba gép. Lássuk csak, bal oldalt van a foglalási eszköz, akkor essünk neki ennek. Kiválasztom, hogy Budapest - Ferihegy 1 és utána azt, hogy Milánó. De a Milánó mellett ott van az, hogy Bergamo. Aha, szóval nem is pontosan Milánóba megy, ezt nem ártott volna jelezni már a térképen, mint ahogy több helyen Katowice / Krakkó, Stocholm -Skvasta meg is teszik. Megjegyzem az nem igazán átlátható, hogy Katowicénél miért / jelet másutt pedig miért - jelet alkalmaznak. Elég zavaró, mintha valami jelentése lenne, de nem tudni, hogy mi. Később még az is kellemetlen, hogy Bergamo és Milánó távolságáról, valamint a közlekedésről semmit sem tudunk, nem kapunk háttérinfót.

Odaút-visszaút kiválasztása pocsék. Csak az első számjegy látszik, ez nagyon ciki. A többi rendben, megnyomom a mehet gombot. A találati oldal teljesen rendben van. Egyedül az zavar, hogy a jobb oldali összesítő ablakban az ár helyett price szerepel. Az angolul nem tudók itt adnák fel talán.

A következő lapon az adatokat kell megadni. Kínos, hogy a név mezőben nem fogad el ékezetes karaktert, és erre előre nem is figyelmeztetnek. Érdekes, hogy az értesítési címben már ezt el tudja fogadni. Nem jó ezeknek a sorrendje. Most így van:

-értesítési cím
-cég megnevezése
-cég adószáma
-helység
-irányítószám
-ország

Így lenne jó:

-cég megnevezése
-cég adószáma
-ország
-helység
-irányítószám
-utca/közterület neve, házszám

Megjegyzem itt megint a kínos ellopott országlisták egy mutációjával találkozunk. A programozó valahonnan lehalászta, betette, a menedzser, aki meg átvette, úgy látszik, nem nézte meg a listát. Ez ciki, nem az első, és nem az utolsó, amit ebben a témában látok. Fehéroroszország hivatalosan nincs, helyette van Belorusszia, Ukrajnára sem mondjuk, hogy Kisoroszország hivatalos közegben. Kínosan lefordítatlanul: Other country (további országok), Szerbia and Montenegro (Szerbia és Montenegro, az eredeti vegyes angol-magyar kotyvalék), Sweden (Svédország). Az országok sorrendje abc-nek indul, de aztán totál össze vissza.

A mobilszámnál nem igazán értelmes, hogy újra be kell vinni. Ez persze azért van, hogy az illető ne gépelje el. Az eredménye az lesz, hogy az alapos, aki egyébként se hibázna bosszankodva begépeli, a hanyag meg, aki lehet, hogy itt hibázna, szimplán bemásolja az előzőt. Azaz ugyanúgy nem szűrünk semmilyen hibát, de azért a wizzair fejlesztői hátradőlhetnek, hogy ők legalább megpróbálták.

Ezt követően az extrák oldalára jutunk. A leírások korrektek, de az elsőbbségi beszállást egyáltalán nem értem. Az ott leírt szolgáltatás értéke szerintem 0 ft, nem tudom ez miért jó, és ki fizetne ezért. Itt minden normális és átlátható. Talán kicsit sok a szöveg, az pedig nincs elég jól kiemelve, hogy poggyászt csak felárral vihetünk.

Végül eljött a fizetéses oldal. Megnyugtatóan soká. Ez a repjegyvásárlás szépsége, hogy a pénzzel, bankkártya adatokkal csak a végén zaklatnak. És nem kell regisztrálni, hogy ezt a többi oldal miért nem tudja eltanulni, nem értem. Jó, hogy át lehet váltani a végén más pénznemre is, de hogy ezt is miért nem lehetett magyarra lefordítani, komolyan nem értem.

Összességében elég könnyű és gördülékeny a wizzair jegyvásárlás. 4-est adnék rá, mert könnyű, átlátható, de van benne egy két éktelenkedő hiba, amit legfeljebb egy nap alatt lehetne javítani.

A kérdés nem megválaszolhatatlan, de jó választ csak az egyes weboldal ismeretében adhatunk, persze ez ekkor sem könnyű. Az alaplogika viszont nagyon egyszerű, ha van 1 egység pénzünk arra költsük, ami többet hoz vissza. A SEO alapvetően látogatónövekedést hoz, a hatékony/ergonomikus honlap pedig konverziót növel. Egyszerű hasonlattal élve, ha vadászok lennénk és le akarnánk lőni egy testes macit, akkor a SEO szakember marha sok töltényt és egy vacak puskát, az ergonómus meg egy jó pontos puskát és pár töltényt adna a kezünkbe. Ha részrehajló lennék, akkor azt mondanám az utóbbi azért elegánsabb (bár nem feltétlenül eredményesebb!) megoldás.

Kisvállalkozások esetén reménytelen egzakt módon eldönteni, hogy SEO-ra vagy ergonómiára költsünk inkább. Ilyenkor csak az segít, ha alaposan mérlegelünk és utána döntünk arról, hogy mi is jó nekünk. Vannak persze egzakt módszerek is, de arra se időnk, se pénzünk nem lesz, hacsak nem vagyunk nagyon eleresztve mind a kettővel.

SEO-ra akkor van igazán szükségünk, ha az oldalunk jól működik, egy átlagos felhasználói teszten jól teljesít, az adott műfajban, nagy a konverzió. Hatékonyságnövelés inkább akkor ajánlott, ha már elég sok látogatónk van, de valahogy nem törik meg a jég. Ekkor nem az a megoldás, hogy még rengeteg pénzért kétszer annyi látogatót szerzünk, hanem az, hogy relatíve kevés pénzért a vacak oldalunk hatékonyságát duplájára növeljük, hisz az eladások, vagy sikeres tranzakciók száma ekkor is ugyanannyi lenne. Így pl. egy bookline jellegű oldalnak mindenképpen az ergonómia ajánlott, hisz elég jól ismert, de távolról sem tökéletes.

Érdemes még azt is megjegyezni, hogy a legtöbb SEO-s megoldással szemben az ergonómia tartós eredményt. A SEO-nál gyakran mondják, hogy bizony rendszeresen költeni kell rá, karban kell tartani az eredményeket. Az ergonómiára ez nem igaz. Ha valami egyszer jól működik, akkor az 5 év múlva is jól fog működni, hacsak valaki bele nem kontárkodik. Természetesen az évek múltával bizonyos ergonómiai szempontok háttérbe kerülhetnek, és ilyenkor szükséges ezt-azt megváltoztatni, de ez nem igényel havi szintű aktivitást. Hátránya azonban, hogy ehhez majdnem mindig programozó kell. SEO-zni, ha nem is túl hatékonyan lehet programozó nélkül is, az ergonómiában szinte mindig a kódba kell nyúlni (persze vannak esetek, amikor nem pl. szövegek átírása).

Hozzátartozik a dologhoz, hogy a legbölcsebb megoldás a SEO és az ergonómiai fejlesztéseket párhuzamosan vinni. A jó ergonómia általában automatikusan erősíti a SEO-t, hisz a SEO a Google szabályait akarja követni, amelyeket alapvetően az ergonómia szolgálatában találtak ki. Persze egymásnak keresztbe is tudnak tenni, de majd erről egy másik posztban írok.