Ergománia

A Facebook beléptető oldalán jó helyen van a logó, a kommunikációs üzenet és a kép is passzol az oldal küldetéséhez. Több gond van azonban a jobb oldallal. Mivel a Facebook használata csak regisztrációval lehetséges, ezért a belépés funkciónak jóval nagyobb szerepe van, mint egy átlagos oldalon. Ha kiolvasnám a nagy ergonómiai kézikönyvből, hogy hova kell rakni a belépést, akkor a facebookosok csillagos ötöst kapnának. Jó helyen a jobb felső sarokban van, minden klappol (talán a szövegek lehetnének egy kicsit jobban olvashatóak és a Forgotten your pasword? (Elfelejtetted a jelszavad?) lehetne inkább a szövegdobozok alatt), de mégsem jó. Ennek sokkal kiemeltebb helyen kellene lennie, mondjuk a sign up (regisztráció) felett, a login gombnak ordítania kellene és vonzania a tekintetet.

 
A regisztrációs form rendben van, de ha már megnyugtatjuk az embereket, hogy ingyenes, akkor egy mondat is lehetne arról, hogy ez a használthoz elengedhetetlen. A new password (új jelszó) helyett sokkal jobb lenne a jelszavad címkézés, mert az ember arra gondol mihez képest új? Miért is új? A month, day, year (hónap, nap, év) után nem raknék : jelet, szimplán csak ronda.

Az alsó menüsorban a logint teljesen felesleges, főleg, ha jól látható lenne fenn. A nyelválasztó (English (US) stb.) felirata sem a legelőnyösebb. Egy nemzetközi oldalon nem lehet így eldugni a nyelvválasztást.

Miután beírtam emailcímem, jelszavam bent vagyunk végre saját birtokon. Nem örülök a home linknek a facebook logó mellett, amikor ugyanoda visznek. Az sem tölt el túl nagy vidámsággal, hogy már a nyitón is aktív mind a két link, így ha kattintok rájuk, akkor ugyanoda visznek vissza.

A többi pont oké. Jobbra fent a nevem van a Settings (beállítások) mellett, teljesen nem különülnek el, jobb lenne valami szöveg, hogy Rung Andrásként vagy belépve.

Középen az írja a Facebook, hogy lehet felhasználónevem (username), alatta pedig elmondja röviden, hogy mire jó ez, de ebből nem derül ki, hogy az a lényeg, hogy lehet permanens url-em, mint www.facebook.com/rungandras a http://www.facebook.com/home.php?ref=logo helyett. Ezt nem igazán sikerült elcsípni. Mindegy, azért beállítottam, hogy örüljenek.

Csak némi kattintgatás után sikerült rájönnöm, hogy a baloldali menüsor azt kontrollálja, hogy középen az üzenőfalon linkek, képek bármi más jelenik meg. Ezt elég ügyetlenül sikerült kommunikálni. Látszólag semmi kontroll kapcsolat nincs ez a menüsor és az üzenőfal közt.

Hello Rung, do you speak Magyar? felirat sem éppen a bizalmam erősíti, amikor újra belépek (ekkor már van felhasználónevem is, azt hittem több zaklatás nem lesz). Nos ha a magyar nem is világnyelv, de ott van a top 100-ban a pár ezerből. Tudhatnánk, hogy Hungarian. De ennél jobban zavar, hogy lehet, hogy fontosak a Facebooknak a fordítások, de miért foglalja ez el a belépő képernyőm felét, mint a legfontosabb dolog?

Ezzel szemben a requestek (kérelmek) teljesen el vannak dugva a jobb felső sarokban. Az ikonok elég vacakok és semmitmondóak, a kiemelések gyengék. Ez a rész sokkal jobban ki lehetne dolgozva.



 

A többi tartalom a jobb oldalon nagyjából rendben van, bár ha a highlights (kiemelések) alatt nem szerepel semmi, akkor nem tudom miért kell megjelennie itt.

A connect with friends pont is teljesen felesleges bal oldalon alul. Ha nem akarjuk ezt nyomni, akkor miért van itt is meg a menüben is. Ha meg fontos, akkor miért a jobb alsó sarokba dugjuk el?

Azt sem teljesen értem, hogy a facebook allécében lévő funkciókat miért kellett az allécbe lerakni. Fontosak és hely is lenne nekik fenn.




Mivel megnéztem a wiw keresőjét nézzük meg a facebookét is. Tetszik, hogy ajánl embereket és az is jó, hogy az email accountomat átbányászva is tud ajánlani embereket. Az viszont nem nyerte el a tetszésem, hogy a sima kereső el van dugva az oldal legaljára, ha a find people-re kattintok, akkor csak görgetéssel látom.

A wiwhez képest igen limitáltak a lehetőségeim régi iskolatársak és munkatársak után kereshetek a munkahely és az iskola alapján. Ennyi. Az interface rendben van, leszámítva azt a csúnya bakit, hogy a leaving year (végzési év) nem fér bele a dobozába. Egy ekkora oldalon ilyen csúnyaság nem maradhatna ott.



E rövid elemzésből is látszik, hogy habár a facebook sokkal kompaktabb, mint a wiw, gördülékenyebb és gyorsabb, nem igazán mondható tökéletesnek és olykor ötletes megoldásai ellenére is sok ergonómiai hibát rejt.

 

Sok tab kezelésével ritkán foglalkozik egy ergonómus. Az ok egyszerű. Az ember átlagban 8-10 tabot tud áttekinteni, ennyire tud emlékezni. A cél ezért mindig az, 8-10-re csökkentsük a tabok számát, nem pedig az, hogy miképp kezeljük a sok tabot. Gyakorlatilag ilyenkor az történik, hogy az ember a meglévő tartalmait próbálja max. 8-10 értelmes kategóriába besorolni, amelyeknek értelmes és tartalmas neveket ad.

Ha azonban a felhasználóra bízzuk a tabok kezelését, akkor ezek könnyen elszaporodhatnak. Elég arra gondolnunk, hogyha az ember vadul elkezd netezgetni, és hirtelen azon kapja magát, hogy akár 15-20 tabja is nyitva lehet. Ezt pedig valahogy kezelni kell, mert áttekinteni is nehéz, de általában el sem fér ennyi tab.

Egyszerű, de nem túl áttekinthető megoldást kínál a Firefox. Ha túl sok van kattintgass a nyilakra, vagy guberálj a jobboldali legördülőben.



Ha letöltjük a tab kitet Firefoxhoz, akkor több elgondolást is megszemlélhetünk. Az eset kezelésére lehet például több tabsorunk. Ezzel a megoldással legnagyobb gond, hogy a felső tabsorok nem tudnak közvetlenül fizikálisan kapcsolódni az általuk kiválasztható tartalomhoz. Ebben az esetben kénytelenek leszünk valami markáns vizuális eszközzel kiemelni az aktív tabot, és reménykedhetünk, hogy a felhasználó jól össze tudja kapcsolni a távoli elemeket. Elvileg képes rá, csak nem biztos, hogy élvezni fogja.




 

Másik szép megoldást a Yahoo hozza. Igaz itt nincs sok tab, de kevés a hely vízszintesen, ezért a tabokat két sorba rendezték. Mindig az aktív tabsor érintkezik közvetlen a tartalommal. Ha a felső sorhoz akarok nyúlni, akkor az alsó szépen leúszik. Az egész tabrendszer egérmozgatásra reagál. El lehetne rontani úgy, ha az egérmozgásra túl érzékenyen reagálna az oldal, de ha a Horoscopesból áthúzom az egerem a Mailre, akkor sem ugrik be a Messenger vagy az Events (megjegyzem az ikonok maguk iszonyú rondák, bűzlenek a 90-es évek leheletétől). A tabok és az egérmozgatásos aktiválódás kezelését (mouse over) Harry Brignul írja le nagyon érthetően.

A legkényelmesebbb megoldás szerintem az, ha a sok tabot bal, illetve jobb oldalra kihelyezzük, és ezek közt lehet kattintással illetve egérrámozgatással választani. Ebben az esetben ne felejtsünk késleltetést beállítani, mert egyébként ha kiviszi az egeret a felhasználó, akkor végigrángatja az összes tabon és sorra az összes ezekhez kötődő tartalom fel fog villogni. Előnye még ennek az elgondolásnak, hogy akár a tabok mellé rendelhetünk scrollbart is, amit már az egyszerűbb felhasználók is elég jól használnak, Az is előnyös még, hogy egyszerre elég sok opció áttekinthető úgy, hogy az aktív tab továbbra is érintkezik az aktív tartalommal és nincs semmilyen tabvándorlás, mint a Yahoos megoldásban.
 

Akármelyik megoldást is használjuk, ne feledjük a sok tab használata nem előnyös, mert nehéz áttekinteni őket! Ha mi magunk csináljuk, akkor kategorizáljuk őket, vagy adjunk módot felhasználóinknak a csoportosításra!
 

A weben egyre gyakrabban használnak ikonokat, aminek az lehet az oka, hogy a jelenlegi weblapoknak jóval több mindenre kell képesnek lenniük, mint elődjeik. Egyre több minden kerül be a webes alkalmazásokba, amelyek már jól beváltak a hagyományos szoftverekben. Az ikonok népszerűségéhez nagyban hozzájárul az is, hogy egyre kevesebb helyünk van az alkalmazásokban, és az ikonokkal lehet helyet spórolni.

Az ikonhasználat a következő előnyökkel járhat:

•   kevesebb helyet foglal el, mint a szöveg
•   gyorsan beazonosítható
•   egyértelműbben kommunikálja, hogyha rákattintunk, akkor történni fog valami
•   esztétikus: az ikonok szép jószágok, ha igényesen vannak megtervezve, akkor növelhetik a weblap esztétikai értékét
•   figyelemfelkeltő
•   hangulatot és stílust közvetít
•   nem kell hozzá nyelvtudás

Mivel azonban igazán jó ikont tervezni nem csak design, hanem ergonómiai feladat is, gondoljuk meg jól, hogy belevágunk-e oldalunk elikonosításába. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy kell-e nekünk ikon vagy sem, akkor inkább nem kell.

A hatékony ikon a következő szempontoknak felel meg: 

•   az ikonok egységes vizuális hatást keltenek (Mac felhasználói csoportok)

•   az esetleges folyamatokra jól utalnak (lejátszás)

•   ha az adott területen kialakult konvenciót követi (word lementés)

 

•   ha az ikon nem biztos, hogy megállja magában a helyét akkor rövid szöveg tartozik hozzá (aláírás vagy legalább egér rámozgatására elmondja, hogy mit csinál, itt lehetünk kicsit hosszabbak is: 3-4 szó; mac iwork)
 

•   az ikon vizuálisan egyszerű, viszonylag kevés elemet tartalmaz (keresés)

 
•   gyorsan beazonosítható (előbbi ikon)
•   nem kelt negatív érzéseket, asszociációkat a felhasználóban (ha ehhez hasonlít, az rossz emlékeket idéz fel)

•   a tartalom lényegét megragadva némileg torzíthatja is a valóságot (beállításokra jól utal, hiába nincs a számítógépben fogaskerék)

•   az összes lehetséges háttérrel kontrasztos, kiugrik belőlük
 

•   több méretben is előállítható, úgy hogy az esztétikai és ergonómiai elvárásoknak is megfelel (előző ikonok)
•   ne használjunk már meglévő ikont a megszokottól más értelemben
•   a célközönség tudásszintjének és kulturális hátterének megfelelő ikont dolgozzunk ki

Készülő ikonjainkat Jakob Nielsen nyomán kétféleképpen is tesztelhetjük:

•   Az ikonokat címke nélkül megmutatjuk a felhasználóknak, hogy megtippeljék vajon mire is utalnak. Ez alapján látjuk, hogy ikonjaink a környezetből kiragadva mennyire megfelelőek.
•   Átlagos használhatósági tesztelésben találkoznak a felhasználó az ikonokkal (itt gyakran címkével is rendelkeznek), amikor a feladatok közben hangosan kell gondolataikat, véleményeiket megfogalmazni. Ilyenkor megtudhatjuk, mit gondolnak ikonjainkról is.

Az ikonokat célszerű több lépésben tesztelni. Először dolgozzunk fekete-fehér vázlatokkal, majd folyamatosan haladjunk az életképesebb változatokkal, hogy közben színesítjük őket és javul a kidolgozottságuk is.

Sose bízzunk abban, hogy az emberek majd rákattintanak az ikonra, rájönnek a jelentésére és megjegyzik. Nem fognak próbálkozni, vagy ha mégis, de nem a várt hatást hozza az ikon, akkor nagyon bosszúsak lesznek. Ritkán használt alkalmazásokban, weblapokon pedig általában annyira ritkán használnak az emberek egy-egy ikont, hogy csak kis esélyünk van arra, hogy ezek helyes használatát meg is jegyezzék.

Jakob Nielsen írása az ikonok tervezéséről
Apple irányelvek ikontervezéshez
7 alapelv a jó ikontervezéshez

http://twitterfon.net/

A TwitterFon egy viszonylag egyszerű kis alkalmazás, de még aktív twitterezőknek is többnyire elég arra, amire kell.

Az alkalmazás ikonja azon túl, hogy szép és jól illik az általános iphone designba, megfelelően kiugrik a fekete háttérből és az inon a t betű könnyűvé teszi a gyors azonosítást is.

Összesen öt menüpontunk van: friends (barátok), mentions (utalások), messages (üzenetek), favorites (kedvencek), search (keresés). Nekem nagyon hiányzott egy sugó opció. Ezzel az eszközzel kezdtem el twitterezni, és nehéz volt egy idegen eszközzel egy újszerű kommunikációs módot elsajátítani.

A menüpontok alul helyezkednek el. Ez iPhone-on teljesen rendben is van, hisz ilyet másutt is sokat látunk. Egyedül a friends elnevezés nem tetszik, hisz itt nem a barátaim üzenetét látom, hanem a sajátjaim és azokét, akiket követek. Tudom, ennek a twitter világban ez a neve, de ettől még nem tetszik.

Felül két egyértelmű ikon utal arra, hogy frissíthetünk, illetve hogy elkezdhetünk írni egy tweetet. Ezek elrendezése követi az iPhone-os gyakorlatot (pl. mail), így megtanulásuk nem igényel különösebb mentális erőfeszítést. Igaz a frissítés gomb több helyen alul van, itt pedig az edit (szerkesztés) megszokott helyén fordul elő, de ez nem okozhat a felhasználóknak gondot. A két felső ikon közt a kategória neve szerepel, minden kategóriának egyedi színe van. Nem zavaró, de sokat nem tesz hozzá a használhatósághoz.

A belépéskor azonnal a friends kategóriába ugrunk, oda ahol legutoljára voltunk. Kék színnel okosan felvillannak a mások friss bejegyzései és zölddel a minket közvetlenül érintők. Felfelé görgetve nézhetjük meg az újabb és újabb bejegyzéseket. Ez így van nagyon jól. Egyedül ez akkor zavaró, ha közben másutt is olvassuk a twittert, akkor itt olyan üzeneteket is látunk olvasatlanként, amiket már valójában olvashattunk. Ez azonban nem igazán az alkalmazás hibája, bár lehet, hogy össze lehetne hangolni ezeket ügyesen.

Egy bejegyzésre kattintva az adott tweet írójáról tudhatunk meg többet, talán ha a jobb felső sarokban lévő nyíl nagyobb lenne, akkor gyorsabban észre lehetne venni, mert itt még további részletekkel barátkozhatunk meg.

Ha van a szövegben url, akkor kell némi ügyesség ahhoz, hogy ne arra bökjünk, ha a teljes szöveg háttere érdekel minket. Hiányosság, hogy urlt csak fejből tudunk beszúrni, vagy Safari bookmarklet segítségével. Reméljük, hogy az 3.0 iphone copy-paste funkciója ezt kezelni fogja.

A friends oldalon kedvencnek tudunk megjelölni tweeteket a csillaggal teljesen egyértelmű módon. Ha egy ember arcára bökök a friends oldalon, akkor válaszolni tudok neki, ha a nevére, akkor a névjegyét, illetve tweetjeit tudom megnézni. Jó, hogy ezekre a funkciókra van direkt elérés a tweet listában, de az már nem igazán egyértelmű, hogy miért pont így vannak ezek a funkciók összerendezve. Ha fordítva lenne, pont ugyanilyen jó/rossz lenne.

A tweet írás egyébként egyszerű és kényelmes. Tudunk iPhone koordinátát (sok értelme szerintem nincs) és képet is beszúrni. A kép elhelyezése kifejezetten kényelmes. Elő tudunk varázsolni képet már meglévő fotóinkból, vagy tudunk rögtön egyet készíteni és azt is beszúrhatjuk. Ezzel az alkalmazás egy gyors helyi közvetítést is lehetővé tesz.

Kereső felülete is egyszerűen kezelhető. Megadhatok kulcsszót és célkereszt ikonra bökve megmondhatom, hogy hány kilométeres körzet érdekel. A kilométert a már más iPhone alkalmazásokban is megszokott görgethető tárcsával választhatom ki.


Összefoglalva a Twitterfon egy nagyon kényelmesen kezelhető, praktikus eszköz twitterezéshez, és azon túl, hogy jól működik még vizuálisan igényes is. Bátran ajánlom! Nem utolsó sorban a screenshotjaik is nagyon jók és informatívak.

 

Mivel Konrád hiányolta az LMP-t ezt az elmaradást még a választások előtt igyekeztem pótolni. Vannak még akik kimaradtak. Az élet ilyen, nem lehet mindenki ott még az én blogomban se.

Az lmp honlapon elsőként felugró segítségszámláló nagyon nem tetszik, főleg amiatt, hogy a bezár gomb el van teljesen dugva és nem a megszokott helyen van.

Az agresszív segítségszámláló

Miután a segítségszámlálót leráztam a portál jellegű honlapra jutok. Igényes megjelenés fogad. A kiemelésekre a zöld és a narancs színt használják kissé pazarló módon, így ezek jelentősen vesztenek hatékonyságukból.

LMP nyitó

Nem örülök neki, hogy a logót berakták a szokatlan jobb felső sarokba. A bookmarkolási lehetőséget is feleslegesnek tartom. A hírlevélre valóban utalhatna boríték ikon, de én azt hittem elsőre, itt levelet küldhetek az lmp stábnak. Azt már mondanom se kell, hogy a regisztrációnál illene feltüntetni, hogy az miért jó nekem. A menünevek egy része nem annyira jól sikerült. Főleg a te jössz! pontot lenne jó valami értelmes menünévre lecserélni.

Mivel továbbra is csak az EP választás izgat, erre fókuszálok a továbbiakban. Elég sok olyan elem van, ami mintha kötődne ehhez, de nehéz eldönteni kattintás nélkül, hogy ez tényleg így van-e. Gondolom erre vonatkozik a Segíts a kampányban, Országos turné, Támogasd a kampányt stb. Az EP választás kis szekciója eléggé el van dugva a bal hasáb közepén. Még szerencse, hogy megtaláltam.

Az EP-prgoramra kattintva egy nagyon szép, igényes a mac-es képernyőn is pompásan mutató programra jutok. Nem vagyok mégse teljesen boldog. Jó lett volna közölni, hogy ez egy pdf dokumentum és hogy mekkora. Másrészt alapkövetelmény lenne a főbb pontokat a weben is közzétenni itt.

  EP lista önéletrajzokkal
 

Az EP listán jó, hogy egyben meg lehet tekinteni az embereket, de a 6. jelölttől senkinek sincs képe. Illett volna valamit feltenni róluk is, ha már indulnak. A szövegek túl hosszú darabokban vannak. Szét kellett volna tördelni őket kisebb darabokra és a félkövér kiemelés sem ártott volna.

Búcsúzásképp megnéztem a kampányfilmet. Jó ötlet, hogy a youtube-on is fenn van, de hatékonyabb lenne  az oldalon belül beilleszteni, vagy legalább szövegben jelezni, hogy ez egy link a youtube-ra.

Összességében nem rossz az LMP honlapja, de egy-két dolog csiszolásával és az EP markáns kiemelésével sokat lehetett volna rajta lendíteni.


 

Mivel az ergonómus és ehhez közel álló webfejlesztők társasága egyre jobban reprezentálja magát a twitteren én is csatlakoztam nemrég. Jó is, hogy van, mert a rövid kis bejegyzések ott jobban megállják a helyüket, bár sokszor érzem azt, hogy az ergonómiában nehéz két mondatban nagyot mondani.

A twitteres profilomon terveim szerint a lényeg továbbra is a webergonómiáról fog szólni. Aki arra kíváncsi, hogy mikor kávézok vagy milyen regényt olvasok, az írjon egy emailt. Aki meg nem kíváncsi rá, azt nem tervezem a twitteren ezzel fárasztani.

Twitteren a bejegyzéseimet itt olvashatjátok.

Első körben le kell szögeznem, hogy ez egy ergonómiai elemzés, nem a pártok által megfogalmazott programról szól. Véleményem persze nekem is van, de ezt nem szándékoztam ebbe a posztba beleírni. Álljon itt mindenkinek okulásképp a 2010-es választáshoz. A pártok random sorrendben szerepelnek. Megnéztem minden pártnak a holnapját, hogy mi az, amit el akar mondani nekünk a weben.

Fidesz
A Fidesz felvállalta azt, amit mindenki szégyell, ezért egyértelműen plusz pont jár nekik. A magyar ember nem olvas, örülünk neki, vagy sem, ez az igazság, ezért a Fidesz inkább videókkal célozza meg a népet az EP oldalán. Itt rögtön egy intró oldalon eldől, hogy ki az aki erre kíváncsi.

Az EP indulók közül választhatunk egy képgalériában, amelyben egymás után úsznak az emberek fényképei. Az eszköz meglepetésemre elég jól működik, könnyű választani és az összes böngészőben szépen lejátssza a kis videókat.

Sajnos a kontroll funkciók (nagyítás, pauzálás, hangerő) nem működnek Safariban és Firefoxban, egyedül a lejátszás megy, és a hangerőt leszámítva ugyanezek a problémák tapasztalhatók Explorerben is. Másik gond ezzel az eszközzel, hogy pont a kevésbé esélyes arcok háttérben maradnak, pedig lehet, hogy őket kellene jobban megszerettetni, hisz, aki a Fideszre szavaz alapvetően róluk dönt.

Az interface többi része is könnyen és jól kezelhető, a videón kívül találhatunk nagyon rövid életrajzot és sajtófotókat is (gyorsan jön le és jelzik, hogy mekkora). A programot is videókban mutatják be. Ez már kevésbé praktikus. Ha érdekel, hogy mit gondol a Fidesz az esélyegyenlőségről, akkor szívesebben futnék át egy 3 oldalas dokumentumot, mintsem, hogy megnézzem egy konferencia 1,5 órás videóját 6 darabban, ahol fogalmam sincs, hogy melyik darabbal kezdődik. A videófal és videónapló menüpontok sem dobogtatták meg a szívem, mert nem nagyon látszik elsőre miről szólnak.

Szdsz
Az Szdsz, mint értelmiségi párt nem figyel a webre. Nehéz ergonómus szemmel bármit is mondani a 2009-es EP választási anyagukról, mert nem nagyon van. Elsőként csak a sokat kritizál plakátjaikat nyomják az árpádsávosokkal régi elavult animált bannerszerű módon. Végül rájövök, ha a tovább az szdsz.hu-ra kattintok, akkor valami történni fog. Nem mintha eddig nem az szdsz.hu-n lettem volna.

Itt két további tájékozódási lehetőséget találtam. Az oldal legalján eldugva egy link, amelynek az Szdsz EP listatagjait mutatná. A link azonban ide vezet:

http://http//ep-lista.szdsz.hu/

Új tabba nyílik meg és egy nem létező oldalra jutunk ezzel. A másik tájékozódási lehetőség, ha kattintunk Mit tesznek Önért a magyar liberálisok az Európai Parlamentben a következő öt évben? linkre. A szöveg kissé nagyzoló, hisz ha jól sikerül a választás, akkor is legfeljebb 1 képviselőt küldenek, de ez nem az ergonómust, hanem csak a nyelvészt zavarja. A linkre kattintva nem egy strukturált oldalt, hanem egy pdf dokumentumot kapok figyelmeztetés nélkül, amelyben a betűk olyan olvashatatlan, hulladék módon jelennek meg, hogy kénytelen vagyok ide bemásolni. Mint ergonómus az Szdsz honlapja nagy csalódás volt. 1-est adnék nekik.

Mszp
Az Mszp-ben mostanra megoldották már, hogy www és a sima http alatt más tartalom jött be. Gondolom már mások szóltak nekik. Úgyhogy ezt már nem bántom.

Az Ep tartalmakat viszonylag kiemelve egy menüpontban jelenítik meg. Talán nagyobb hangsúlyt is adhattak volna ennek a most különösen fontos tartalomnak, bár ez az ergonómiai hozzáállás esetleg némi apátiáról tanúskodhat. Hírek  és az Ep delegáció tagjai közt választhatunk.

A hírek szekcióban két dolog zavar csak. Egyrészt a címek kattinthatósága helyett az idegesítő és semmitmondó tovább linkeket tartották meg, másrészt a tördelés nem túl jól sikerült, így elég nehéz áttekinteni a címeket.

Az EP tagoknál egy szimpla kattintható listát kapunk nevekkel. Jobban örültem volna, ha már vannak itt kis fotók is az emberekről, valamint egy 2-3 soros leírás, életrajzi adat, vagy küldetés megfogalmazása.

Az életrajz tördelésén is lenne még mit finomítani. Nincsenek jó kiemelések és a portréfotó mellett hatalmas nagy fehér mező árválkodik kihasználatlanul.

Az Mszp EP anyag elfogadható lenne, ha egy parlamentbe befelé törekvő kis párt készítette volna. Egy tőkeerős kormánypárttól ennél kicsit többet várnék.

Jobbik
Tetszik a Jobbik megoldása, hogy egy bal oldali menübe kiemelték az EP választást, de a többi tartalmukat sem dugták el teljesen. Választási híreknél a bővebben link helyett ugyanúgy jó lenne, ha kattinthatnánk a címre. És hiányzik egy lead is. Nagy piros pont a Jobbiknak, hogy van programjuk leírva. Rövid összefoglaló a weben és letölthető dokumentum. Ez így teljesen jó lenne, csak jelezni kellene, hogy mekkora a dokumentum, milyen formátum (gondolom pdf) és az ide kattintva linknév helyett jobb lenne, ha a letöltés lenne a link, vagy a designerük csinált volna egy gombot erre külön.

Az EP lista tálalása a bővebben linket leszámítva jó. Kicsit zavaró, hogy a Jobbik arcának származó Morvai Krisztináról az első arcválasztó oldalon semmit sem tudunk meg, csak a családjáról. Ezt egy kicsit ügyesebben kellett volna megírni.

A Tavaszi hadjárat menüpont nekem ciki nem ciki tetszik. Mármint a címe. Az ötletes, de még érthető kategóriába tartozik, itt a kampány helyszíneivel ismerkedhetünk meg. A lista végén a kampányt támogató menüpontok vannak rendes helyen, rendes tartalommal. A Jobbik egy nem túlzottan kreatív, de normális ergonómiával összerakott oldalt adott.

MDF
A Jobbikhoz hasonlóan ők is a bal oldali menüt hozzák. Jó is lenne ez, de én jobbnak tartanám, ha rögtön az Eu oldalt tolnák előtérbe, és a parkolási botránnyal kapcsolatban sem kellene a banner a legprominensebb helyen, mert elvonja a figyelmet.

Nagyon tetszik, hogy az MDF Bokros és Habsburg György arcát nyomja előtérbe. Ez objektív optimizmusról tesz tanúbizonyságot. Hisznek benne, hogy akár két ember is bejuthat, de nem pazarolják a helyet az esélytelen 14. indulóra. Az MDF mintha designert is fogadott volna, látszik az oldalon, hogy mostanában tervezték.

Az egyes jelöltekről itt meglehetősen sokat olvashatunk, strukturált olvasható formában. Szimpatikus, hogy a száraz életrajz mellett van egy kis filozófia is. Az MDF annyiban is más mint a többi oldal, hogy az egyes jelölteknek van küldetése, viszont nem konkrét programot, hanem inkább szemléletet akarnak elvinni. Van tagolás és kb. 100 szavas bekezdésekre tördelt szkennelhető tartalom.

Képgaléria itt is van, de a Fidesz sajtófotóival ellentétben itt az élményfotókon van a hangsúly. Az eszköz egy bevett módon működő átlagos képnézegető.
 

Arra gondoltam, hogy a könyvünkből egy két dolgot érdekességképp közzé teszek. Ezek az irányelvek, amelyeket 2003-ban megfogalmaztunk a színek használatával kapcsolatban. A konkrét színekkel kapcsolatos megállapítások lehet, hogy már változtak, de szerintem a 3-5 pont még mindig nagyon helyén van, mivel nagyon általános vizuális igazságokat fogalmaz meg, amelyeket az ókortól hat az emberre. A kutatás legérdekesebb része az volt, hogy nagyon alapvető vizuális törvények, amelyeket még Arnheim fogalmazott meg szépen a weben is érvényesek.

1. Honlapunk megtervezésében kiemelten fontos szerepet kell szánni a színnek, mert a tartalmi preferenciákhoz hasonlóan nagy befolyással rendelkezik. Általában legkedveltebb a narancs, kék és a fehér háttér, kerüljük a lila és a szürke hátteret, azonban megállapítható, hogy az egyes színek kiválasztásában mindig több szempont mérlegelése után döntsünk.

Az olvashatóság megítélésében jelentősen belejátszanak szubjektív tényezők: felhasználóink hajlamosak egy nehezebben olvasható szöveget is elfogadni, ha az egyébként színpreferenciáiknak megfelelő.

2. Nők és férfiak színpreferenciájában nagy különbségek vannak, ami azonban a korral együtt, illetve a tartalom függvényében folyamatosan változik. Általában férfias témáknál ajánlott a narancs, kék vagy zöld háttér, nőies témáknál ajánlott a kék, piros vagy a fehér háttér. Semleges témákban inkább a férfias témáknál megszokott színek az elfogadhatóbbak.

3. Azonos színű objektumokkal könnyedén vezethetjük a felhasználó tekintetét, különösen, ha ezek közel vannak egymáshoz. Ez az eszköz különösen alkalmas arra, hogy fontosabb navigációs pontokat kiemeljünk, illetve egymástól fizikailag távolabb eső elemeket vizuálisan összekapcsoljunk, amivel megkönnyíthetjük a felhasználók számára az eligazodást.

4. Több azonos színű objektum ronthatja a felhasználói tekintetvezető hatást, vagyis csínján kell bánni vizuális eszközeinkkel.

5. A keresett objektumhoz ne helyezzünk közel azonos színű egyéb objektumot, mert rontják annak megtalálási idejét.
 

Arra már megtanítottak minket az optimalizálással foglalkozó szakemberek, hogy nem mindegy milyen szavak szerepelnek az oldalunkon. Hisz, ha azt szeretnénk, hogy a fűnyíró szóra megtaláljanak minket, akkor bizony ennek a szónak ajánlatos a megfelelő helyeken a megfelelő mennyiségben előfordulnia.

Korábban már írtam arról , hogy a menüknél a konvencionális és egyértelmű szóhasználat az ajánlott. Így van ez az oldal többi részén is. Ha angol oldalt készítünk, akkor könnyebb dolgunk van, hisz relatíve sok sikeres minta van, amit követni lehet. A magyar oldalaknál még sok esetben magunknak kell kreatívnak lenni.

Mielőtt azonban kreatívvá alakulunk mindig derítsük ki, hogy milyen szóhasználat a bevett a területen. Pl. ingatlanos oldalt fejlesztünk és megnézzük 4-5 nagyobb portál szóhasználatát (ingatlan.com/icom, ingatlanbazar.hu/ib, slando.hu/sl, Otthon Centrum (oc), Duna House (dh):

társasházi (oc), lakás (icom, dh), tégla lakás/panel lakás (ib), lakás/garzonlakás (sl)
panel (oc), lakás (icom, dh), tégla lakás/panel lakás (ib), lakás/garzonlakás (sl)
ház (icom, dh), családi ház (ib, sl, oc)
ikerház (oc)
sorház (oc)
házrész (oc)
telek (icom, ib, oc, dh), telek/nyaraló (sl)
garázs (icom, ib, oc), parkoló (dh)
tanya (oc)
nyaraló (icom, oc), hétvégi ház (ib), telek/nyaraló (sl)
iroda (icom, oc, dh), kereskedelmi ingatlan (ib, sl), 
üzlethelyiség (icom, oc, dh), kereskedelmi ingatlan (ib, sl)
vendéglátó (icom), kereskedelmi ingatlan (ib, sl), kereskedelmi (oc)
ipari (icom, oc), ipari ingatlan (ib)
fejlesztési terület (icom)
mezőgazdasági (icom, oc), mezőgazdasági ingatlan (ib)
külföldi ingatlanok (sl)
tároló (oc, dh)

Az összesítés természetesen nem biztos, hogy tökéletes (ha egy helyen egy kifejezést több dologra is értenek pl. kereskedelmi ingatlan, akkor azt az irodához, üzlethelyiséghez és vendéglátóhoz is beírtam.), pl. az oc esetén a kereskedelmi talán vendéglátóipari helyiségekre vonatkozik, talán nem, mivel van náluk külön iroda és üzlethelyiség is.

Azt is nehéz eldönteni, hogy súlyozzuk-e a “szavazatokat” vagy sem. Ha valóban vannak jó használati becsléseink, akkor érdemes, ha nem akkor inkább mellőzzük és csak azt vegyük figyelembe, hogy hány helyen, mit részesítenek előnyben. Ha egy viszonylag részletgazdag és egységes nyelvhasználati oldalt szeretnék, akkor ezeket a kategóriákat adnám meg:

társasházi lakás
panel
családi ház
ikerház
sorház
házrész
telek
garázs
tanya
nyaraló
iroda
üzlethelyiség
vendéglátó
ipari
fejlesztési terület
mezőgazdasági
tároló
külföldi ingatlanok

Egyedül az ipari esetén írnám ki az ingatlant, habár ezt csak az ingtalanbazár követi. Ha megvan a szóhasználati listánk természetesen még nem vagyunk kész. Egyrészt a nagyon rossz gyakorlattól elrugaszkodhatunk, mert a cél, hogy olyan szavakat használjunk, amelyeket a felhasználóink értenek és keresnek. Így lehet, hogy mindenki a személygépjármű szót használja, mégis inkább használjuk az autó vagy a személyautó kifejezéseket, mert ez közelebb áll a felhasználókhoz. A legjobb persze a kocsi lenne, mert a legtöbbet ezt használják az emberek, de egy kicsit is hivatalosabb oldalon már ezt nem várják el.

Az már egyéni ízlés kérdése, hogy milyen mélységig tesszük rendbe/tervezzük meg oldalunkon a szókincset. Formoknál, termékoldalaknál ez életfontosságú. Ne idegenkedjünk az angol vagy a nemzetközi elnevezésektől sem, ha felhasználóink ezeket a neveket ismerik. Írjuk le úgy őket, ahogy a felhasználók szeretik. Nem a Magyar Nyelvi Bizottságnak, hanem az embereknek készítjük oldalainkat.


 

Nemrég töltöttem le a skype-ot az iphone-ra és kíváncsian vettem szemügyre, hogy mennyiben hasonlít a mac-es skype-hoz és mennyire jól sikerült az iphone adaptáció.

Egy dologban teljesen hasonlítanak. Mind a kettő azonnal indul el. Az iphone-os skype azon a helyen indul, ahol utoljára kiléptünk. Ez, ha közben nem kapcsoltuk ki az iphone-t rendben is van, de ha újra indítok, akkor sokkal szívesebben látnám a csetpartnereim, semmint a korábbi már lezárt, vagy megszakított beszélgetéseket. Fárasztó, hogy ilyenkor át kell kattintanom a contacts-ra is.

Nos nézzük a contact listát. Tetszik, hogy jobb oldalt ugyanúgy választhatok gyorsan az abc alapján, mint a telefonszámaimnál. Ez egy jó integráció, amiben a skype alkalmazkodott az egyébként gyakran használt telefonáláshoz. Azt már kevésbé tartom jó ötletnek, hogy az abc betűivel van tagolva a névsor, mert az egyes betűk értékes helyet foglalnak el a kontaktoktól. 

Jó, hogy lehet az online és az összes kontaktot külön látni, de sajnos olyan nézet nincs, hogy minden kontaktom látom, de az online-ok felül vannak.

A csetelésnél is elég jól sikerült az iphone sms jellegével való integráció, mert a szövegeket tartalmazó dobozok aszerint, hogy ki beszél jobbra vagy balra kicsit beljebb kezdődnek. Az így felszabaduló helyen a beszélő képe, vagy képének helye látszik.

Kellemetlen a csetelésnél, hogy nincs vízszintes ún. landscape nézet. A legtöbb fontos iphone-os alkalmazásnál kiharcolták, hogy legyen ilyen, mert ebben az esetben sokkal könnyebb gyorsan gépelni. Az iphone-skype-nál ez nagyon hiányzik.

A beszélgetések megőrződnek, de ki tudja meddig. Ezt nem lehet szabályozni, vagy nem lehet informálódni, mint a rendes skype-on. Sajnos a history-ban csak hívások vannak. Nem a skype hibája, de 3G rendszerből nem lehet telefonálni, nyilván ennek a mobil szolgáltatók nem nagyon örülnének.

A keresés jó és egyszerű, a találatok listája talán még áttekinthetőbb, mint a számítógépen. Igaz nem lehet ezekre rendezni, de ezt egy iphone-os alkalmazástól nem várom el.

Természetesen elég sok dolog kimaradt az iphone skype-ból. Ez nem is fáj nekünk. Talán a fájl küldés, videobeszélgetés és csetben való kereshetőség még jól jönne egy ilyen kisméretű interface-n is.

Összességében azt mondhatom, hogy elég jól sikerült az iphone skype, amin persze ekkora cég esetében nem vagyunk meglepve. Jól sikerült a fontos funkciók kiválasztása és azok iphone-osítása, bár van még egy két dolog, amivel rohamosan lehetne fejleszteni az alkalmazást.