Ergománia

Mivel most van a kötelező felelősségbiztosítás váltás időszaka az autósok számára, ezért aktuális témaként megnéztem, hogy mennyire könnyű váltatnunk, újrakötnünk, ha a netrisk.hu szolgáltatásait vesszük igénybe. Évről évre az ő oldalukat használom, mert nem volt kedvem mást kipróbálni, de még évek múltán is könnyű felidézni több hibájukat. Lássuk csak mik is ezek a hibák, amelyek most is élnek, ha az ajánlatadás ünnepélyes pillanatáig akarunk elhatolni már regisztrált, visszatérő ügyfélként.

Az oldalon a díjszámítás gomb megfelelő ahhoz, hogy rögtön nekilássunk a kitöltésnek, de a túl sok kiemelés miatt eléggé elveszik. Nem annyira egyértelmű a kiemelkedése. Az oldal egyébként kifejezetten ronda. Érdemes lenne ebből a szempontból is újratervezni.


netrisk nyitó

Következő lépésben egy elosztó oldalra jutunk, ahol viszonylag egyszerűen választhatom a KGFB gyorskalkulátor pontot. Jobb lett volna ezt rögtön kitenni a nyitóra. Talán a saját ügyfeleknek való pontot első helyre raknám, hacsak nem az új ügyfelek nagyobb számban vannak, ami optimális esetében remélhetőleg nem így van, hisz a visszatérő ügyfél a legjobb ügyfél. A kalkulátorok közt a lány képe viszont meglehetősen felesleges. Elvonja a figyelmet a lényegről, és egy tipikus netrisk ügyfél kevésbé tud a padlón heverve számolgató lánnyal azonosulni. Szimpatikus, hogy mértékkel, de kellő mennyiségben alkalmaztak a szövegekben félkövér kiemeléseket. A belépés már nyugodtan lehetne ezen az oldalon, mert akkor egy kattintástól megkíméltük volna ügyfeleinket.


elosztó oldal

Mivel kötelező biztosítást akarunk kötni a 3. oldalon (még mindig nem csináltunk semmit!) teljesen felesleges a figyelemelterelő tájékoztató szöveg, ami akkor lehet érdekes, ha nem ennyire céltudatosan indulunk el. Az ellenőrző karakterek kifejezés helyett célszerűbb lenne a könnyebben érthető betűket és számokat használni. Kissé töredékes még ez a mondat is az oldalon:

Amennyiben Ön elfelejtette jelszavát vagy azonosítóját : elfelejtett jelszó

Jobb lenne úgy, hogy Amennyiben Ön elfelejtette jelszavát vagy azonosítóját, lépjen kapcsolatba velünk! És egy Elfelejtettem a jelszavam vagy az azonosítóm. feliratú gomb kellene ez alá.

Ha a captchát elfelejtettük beírni akkor újratöltődik a oldal, de figyelmeztethetne is minket az oldal.

















3. belépő oldal

Ezt követően egy újabb választó oldalra kerülünk. Ez már nagyon unalmas. Egy autóm van, arra akarok ajánlatot kapni. Ha változott, akkor majd szólok. Ezen az oldalon már kifejezetten sok a szöveg, teljesen értelmetlen győzködni az embereket, akik szeretnének csak keveset kattintani.


4. belépő oldal

Amikor tovább haladok innen nem értem, hogy miért kell új ablakot nyitni. Az első oldalon az autóm alapadatait látom. A szövegek hosszúak, és jobbra kellene őket rendezni, hogy egyértelműen látszódjon mi mihez tartozik.


alapadatok egyeztetés

Jó, hogy a kérdőjel alatt háttérinformációt kapunk. Viszont a kattintással való előhívás felesleges, elég lenne egérrámozgatás is. Emiatt kell alkalmazni a nehézkes bezár gomb használatot is, ami jobb lenne egy x-szel. Zavaró, hogy ennek ráadásul kétféle változata is megjelenik. A második esetben kis i betűt látunk, ami úgy működik, ahogy neki kell, de ugyanezeken az oldalakon láthatunk kérdőjeleket is. Zavarbaejtő.




















háttérinformáció biztosítása

A 2. oldalon meglepő, hogy bizonyos többször megadott adataimra nem emlékszik az autómmal kapcsolatban, mint pl. az hogy benzines. Igen meglepő. Hasonlóan bosszantó, hogy a következő oldalon nem tudja az autóm típusát és teljesítményét se az oldal. Eddig már legalább 3-szor megadtam nekik az évek során. Az oldalakon ahogy lépdelünk előre a lépések száma nem nő, még az 5. oldalon is azt látjuk, hogy csak az adategyeztetésnél tartunk. A KGFB-vel egyszerre köthetek cascót is. A szükséges adatok megadása nem kötelező, de nincs megfelelően kiemelve az instrukcióban. Szintén nem tudják az előző évi bonus-malus fokozatom és az okozott károk alapján, hogy most milyen fokozatban leszek. Nekem kell kiszámolnom újra.


lényegi információ nincs kiemelve

A számos információlekérdező oldal kitöltése után végre megkapjuk az ajánlatokat. Itt jó, hogy figyelmeztetnek minket, ha más fizetési módot választunk, akkor olcsóbb lehet. Az oldal azonban nagyon kusza, kicsit szét van csúszva. Ez a netrisk legrondább aloldala, ahol üzleti döntést kellene meghoznunk. A logós nem logós vegyes megjelenítés nem bizalomkeltő. Feszesebb lenne a design ezek nélkül. Az újrakötöm gombnak vizuálisan erősebbnek kellene lennie. Nagyon hiányzik az oldalról egy mentés funkció, vagy ha mégis van valahol eldugva, akkor én azt nem találtam.


ajánlatadó oldal

Összességében a netrisk.hu egy működőképes oldal. Lehet vele ajánlatot kérni, de a felhasználó idejével pazarlóan bánnak és a lompos megoldások elbizonytalanítóak lehetnek a cég professzionalizmusában, pedig a felhasználói bizalom ebben a műfajban kiugróan fontos tényező.

A 2010. november 10.-én elmondott előadásomat itt a blogban is elérhetővé teszem, hogy aki nem jutott el a használhatóság világnapjának alkalmából tartott rendezvényünkre, az mégis olvashassa a pdf formátumú prezentációt (4 Mb), vagy átfussa itt a szöveget, ami tartalmában azonos.

MIRŐL FOGOK BESZÉLNI?

• Milyen hatékonyságnövekedés érhető el?
• Működik ez Magyarországon?
• Sikertörténet kevés munkával

NIELSEN MÁR MEGMONDTA

• 2003-ban 135%-os javulás, a konverzió átlagosan 100%-osan nőtt
• 2008-ban már „csak” 83%-os átlagos növekedés

MŰKÖDIK-E MAGYAR VISZONYOK KÖZT?

• Elég jó lenne még ez a 83% is, de...
• Működik ez Magyarországon?
• Tényleg el lehet érni ilyen jó eredményeket?

KI HISZI EZT EL?

Az ergonómus elhiszi.
Az ügyfél kételkedik.






A KONVERZIÓ A LÉNYEG

• Nem az összeladástól függ (látogatók száma változhat) Konverziót más tényezők is befolyásolják (offline-online
• reklám, design, termékminőség, termékárazás stb.)
• Az eladásokra hat közvetlenül a SEO, a konverzióra csak áttételesen.

KEVÉS MUNKA IS EREDMÉNYT HOZ

• Itthon a 2003-as amerikai viszonyokhoz hasonló a helyzet
• Vettünk egy egyszerű felépítésű webshopot (hoditas.hu, parfümkereskedés)
• Kétszeresére növeltük a konverziót
• 10 napot dolgoztunk (2 nap ergonómia, 8 nap fejlesztés)
•  

MIT CSINÁLTUNK?

• Könnyebben áttekinthető termék és listaoldalak
• Vásárlási folyamatok érzékelhetőbbé és direktebbé tétele
• Egyértelműbb, aktivitásra serkentő és kevésbé redundáns szövegek

Régi terméklista


Új terméklista


Régi termékoldal


Új termékoldal

VÁSÁRLÁS

• kiemelt, jól látható gombok
• nagyobb termékfotók
• sávos táblázatos tagolás
• azonnali megrendelési lehetőség
• sorközi hibaüzenetek
• törlés egyszerűsítése
  
  

Vásárlás oldal

ÖSSZEFOGLALÁS

• Egy eset nem igazolja, hogy általánosan 100%-os konverziónövekedést lehet elérni, de...
• Itthon is működik Az ergonómia igen olcsó konverziónövelő. A kevés
• munkának és az alacsony költségeknek köszönhetően már sokkal kisebb javulás is gyorsan megtérülne.

Idén másodszor is megrendezésre kerül Magyarországon is a használhatóság napja, hogy  bekapcsolódjunk a nemzetközi áramlatokba is. A használhatóság világnapját először a Használhatósági Szakértők Szövetsége (Usability Professionals’ Association) hirdette meg 2005-ben. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a használhatóság mennyire fontos összetevője sikereinek, elégedettségünknek és ezért fontos időt, pénzt és energiát szánni kutatására és alkalmazására. A használhatóság napját minden november második hetében tartják számos országban.














De miért is fontos ez a nap? Céljainkat eszközökkel érjük el. Ha tárgyaink, eszközeink könnyen használhatóak, akkor mintegy észrevétlenül segítenek minket ahhoz, hogy életünkben több sikert érjünk el és örömtelibbek legyenek mindennapjaink. Az egyszerűség és a letisztult, átgondolt megvalósítás a hatékonyság magabiztosságát adja nekünk. A használhatóság célja, hogy az ajtó könnyedén és egyértelműen nyíljon, az autóban minden kézre álljon, a weblapon zökkenőmentesen intézhessük ügyeink. A használhatóság azonban nem magától értetődő, ezért kell rajta nap mint nap dolgoznunk, eszközeinket egyre tökéletesebbé, emberbarátabbá tennünk.

Az este időpontja: 2010 november 10., délután 6 óra.

Az este helyszíne: Menta Terasz fedett kerthelyiség (Budapest, II. ker. Margit krt. 14)

Az esemény facebook oldala, ahol a legfontosabb információk követhetők: http://www.facebook.com/event.php?eid=162759703752757

Az este programja:
Rövid, 5-5perces előadásokat tervezünk, utána lehetőség lesz a kötetlen tapasztalatcserére.

Mutassatok példát! Várunk fotókat jó/rossz példákkal: praktikus, jól megtervezett, vagy épp használhatatlan tárgyakról, félrevezető jelzésekről facebook oldalunkon. A játékban izgalmas és tanulságos könyveket lehet nyerni az Akadémiai Kiadó és a HVG Kiadó jóvoltából.

Az idei Használhatósági világnap rendezvényeinek fő témája a kommunikáció, mint Mobiltelefonok, mobil eszközök, email, közösségi média, és egyéb technológiák, termékek és szolgáltatások:
• Facebook, Twitter
• Távközlés
• Reklám
• Intranet és projekt-kommunikációs eszközök
• Információs túlterheltség és rangsorolás
• Információkeresés és megtalálás
• Kulturális határok átlépése
• Oktatás
• Fordítás
• Szabványok használata
 

Sokunk problémája, hogy bürokratikus hazánkban hiába szeretne az ember áttérni a digitális ügyintézésre, nem lehet. Aki üzlettel, munkával foglalkozik az nap, mint nap kapja a papírokat. Szerződések, számlák, munkaügyi papírok, apeh levelek, papírok az autóval kapcsolatban és még számtalan hasonló. Az ember szíve szerint dobná őket a kukába, de tudja, hogy nem lehet, mert abból még komoly baja származhat. Ezért archiválunk. Pakoljuk a súlyos, nehezen kezelhető kapcsos könyvekbe az iratokat, vagy dossziékba szuszakoljuk őket, és persze sose találjuk meg azonnal, ami kell. Habár a blog elsősorban webes haszálhatóságra fókuszálok, fontosnak tartom, hogy időnként szó essen olyan területekről, amelyek általánosságban növelik a hatékonyságunkat.

Ezekre a problémára nyújt kiváló megoldást a japán Noguchi Yukio (vigyázat japánul van) iratkezelő rendszere, amelynek titka abban rejlik, hogy hatékony, de egyben játékos és egyszerű is. A dokumentumokat elsősorban nem kategóriánként, hanem időrendben rakjuk el. Ehhez A4-es borítékokat veszünk, amelyeknek a tetejét (kb. 5 cm) levágjuk, úgy hogy a dokumentum vége épp még kikandikáljon belőlük. A boríték gerincére ráírjuk, hogy mi van benne (pl. T-mobile szerződés) és aláírjuk, hogy mikori a dokumentum. Lehet pontos dátumot is írni, de sok esetben elég a hónap. Én egy vastag piros filctollat használok, de bármi más is megteszi. Összesen 3-4 szó szokott kiférni. Ebben természetesen a japánoknak előnyük, hogy az írásuknak köszönhetően több információt tudnak idezsúfolni, ami ráadásul könnyebben olvasható felülről lefelé, mint a magyar szöveg. Ne bánkódjunk azonban emiatt. Még így is jól muzsikál a rendszer. Egy borítékba egy iratot tegyünk pl. egy db. szerződés, egy levél stb. Nagyon egyforma dolgokat csoportosíthatunk is pl. októberi közmű levelek, számlák.

Így néz ki a boríték

A borítékba tett dokumentumot ezt követően a már learchivált dokumentumok végére helyezem. A gyorsabb előkeresés érdekében színes címkékkel jelölöm meg az egyes kategóriákat nagyobb témánként, amelyek száma optimális esetben 8-10 (pl. szerződések, autó papírok, munka papírok, számlás anyagok stb.). Ezeket színes fecnikkel jelölöm meg, amelyeknél minden szín egy-egy szinten van.

Mint láthatjuk a dokumentumok elrakása egyszerű, és jópofa a színes fecnik, filctollal való firkálás miatt. Az ember már sokkal nagyobb kedvvel végzi. De mi történik, ha valamire szükség van? Nos, ilyenkor a vékony borítékok gerincén nagyon gyorsan végig tudjuk pörgetni az ujjunk. A külső élet látjuk, ahol a felirat van, így egy percen belül akár 30-50 dokumentumot is át tudunk futni, amire a nehézkes kapcsos könyvvel nincs módunk. Ráadásul mivel segítenek minket a színes fecnik (pl. ha szerződést keresek, akkor csak a megfelelő fecnik borítékjait nézem meg), akár egy évnyi anyagot is át tudunk futni 1-2 perc alatt. Mivel általában az új anyagokra van szükségünk, így ez az idő mindig rövidebb.

Ha megvan a borítékunk, akkor használjuk, majd visszatesszük, de nem a “helyére”, hanem a sor végére. Ezt azért tesszük, mert azt mondjuk, hogyha egy iratra egyszer szükségünk volt, akkor az valami miatt fontos, úgyhogy jobb ha kéznél van. A legtöbb irat sose kerül elő.  Évente, két évente nézzük át a sor végét, ahol a régi, sosem használt dokumentumok vannak. Amit kidobhatunk dobjuk ki, a fontos iratokat pedig őrizzük meg, de célszerű őket elrakni egy dobozba szem elöl, hisz nem igazán van rájuk szükségünk. Esetleg szelektáljunk később a dobozok közt is, hisz kinek kellenek a 90-es évek közmű számlái? A rendszert igazán jó szívvel ajánlom. Én egy éve vettem használatba és azóta papírokkal sokkal kevesebbet bajlódom, mint korábban. Mindent azonnal megtalálok. Valóban.





Előre kerül a használt dokumentum.

Az én Noguchim

A rendszer előnyei a minden irodában használt rendszerhez képest:

• gyors elrakás
• a régi rendszerhez nem kell nyúlni, csak a friss anyagokat rakjuk el Noguchiba
• gyors előhívás
• tudunk akkor is archiválni, ha nincs kéznél egy megfelelő mappa (pl. egy megbeszélés után beborítékozzuk a szükséges anyagokat, de csak otthon rakjuk el)
• játékosság
• erősíti a rugalmas szemléletünket

Ajánlom elsősorban magánzóknak-szabadúszóknak, vagy kisebb csoportoknak.

Angol hasonló leírások:
http://communicationnation.blogspot.com/2005/12/noguchi-filing-system.html
http://www.markforster.net/blog/2008/6/9/noguchi-filing-system.html
http://www.askunclemark.com/2007/01/time-sort-noguchi-filing-system.html

A blog olvasói hozzászokhattak, hogy általában kritikus hangvételű bejegyzéseket írok. Ez nem abból fakad, hogy alapvetően kötözködő természetű vagyok, hanem abból, hogy sokszor mások hibáiból könnyebb tanulni. Hibák pedig bőven vannak még a nagy nemzetközi oldalakon is. Ezúttal azonban az őszinte csodálat hangján kell szólnom, mint ahogy azt a BBC weboldal elemzésekor is tettem.

Az Etsy esetében nem volt könnyű dolga  a tervezőknek. Az oldal alapvetően iparművészeti tárgyak kereskedelemével foglalkozik, azaz jellege hasonló, mint az ebay.com-é, csak kínálatában szűkebb. A termékek sokfélesége és egyedisége mellett a tervezőknek kiemelten figyelniük kellett a designra, hisz a szép tárgyaknak ízléses bemutatási mód dukál. Ennek a kihívásnak azonban tökéletesen megfeleltek az Etsy tervezői, és megmutatták, hogy a design és a hatékony ergonómia nemhogy kizárja egymást, hanem inkább az egyik húzza maga után a másikat. A továbbiakban az Etsy nyitóoldalát és egy termékoldalát mutatom be, hogy lássuk miképp ugrották meg ezt az igen magasra tett lécet.

A nyitóoldalon könnyű a tájékozódás. A logó kiugrik. Semmi sem versenyez vele vizuálisan. Tudjuk, hogy az Etsy oldalon vagyunk. A legtöbb ergonómiai szakértő azt ajánlja, hogy a logóra kattintva lehessen visszajutni a nyitóra. Ezzel én is egyet értek, mert az emberek ezt tudják. A megrendelők azonban gyakran belekontárkodnak a tervező dolgába, és bizonygatják, hogy nem, nem az emberek nem tudják, igenis kell egy honlap, kezdőlap stb. menüpont. Az Etsy logójának az esetében még ez a gyenge érv is lepereg, mert gombszerűsége egyértelműen kommunikálja, hogy ez egy kattintható elem. Ettől elkülönülve, de egy vonalban találhatók a menüpontok egyértelmű üzenetekkel: buy (vásárlás), sell (eladás), community (közösség), blog. El se lehet téveszteni. A keresést helyesen egy search (keress) gombbal indíthatjuk. Nincsenek ráírva hülyeségek, mint go (menj), vagy ok. Azzal, hogy ezeket mind egy vonalban helyezték el, jelentős helyet spóroltak meg a tervezők az értékes tartalomnak. Egyedül talán a kosár lehetne kicsit nagyobb méretű, de ezt elég jól kompenzálták az intenzívebb színével.

Etsy nyitó

A hirdetések általában a marketingesek barátai és az ergonómusok ellenségei. Itt a belső hirdetések olyan formában jelennek meg, hogy azokkal könnyű együtt élni, és ezáltal jobban fel is hívják magukra a figyelmet. A termékek felett lévő hirdetések világukkal belesimulnak az oldalban, de a hármas tagolás el is különíti őket a termékektől. A termékeknél nagyon jó elgondolás a designos halványszürke háttér, ami kiemeli még a fehér hátterű termékeket is, de nem olyan ormótlan, mint a gyászkeretek, amelyeket sok magyar webshopban is láthattunk. A termékeknél nincs felesleges információ, csak a lényeg: ár, készítő és egy cím. Mivel csak az árhoz használják a zöld kiemelést, így azokat nem kell óriási méretben a vásárló orra elé tolni. E nélkül is kiugranak, viszont egy művészeti oldalhoz méltón diszkrétek maradnak.

A bal oldali menüstruktúra még elemeinek számossága ellenére is jól áttekinthető az egyetlen szempont (abc) alapján való rendezésnek köszönhetően. A nevek egyértelműek, nincs kétségünk, hogy miket fogunk mögöttük találni. Ezek alatt találhatóak az alternatív keresési módok, mint szín, hely stb. alapján való keresés. Az ikonok egyértelműek és igényesek, de  a szöveges magyarázattal együtt biztos senkinek sem jelentenek problémát.

Ezek alatt a hírlevélre való feliratkozás található. Tökéletes példája annak, hogy hogyan kell embereket hírlevélre feliratkoztatni. Egyértelmű üzenet, ami elmondja, hogy ez miért jó: Get your daily email of hot products and gift ideas (Kapd meg napi emailed a legmenőbb termékekről és ajándékötletekről). Alatta elmondják, hogy a dobozba kell beírni az email címét (Enter your email). A beküldés gomb szintén egyértelműen címkézett: Sign up (feliratkozás). És aki még mindig kételkedne, annak alul van egy link a korábbi hírlevelekre. Nézze meg és döntse el, hogy tetszik-e neki. Mondanom se kell, ha hibás email címet adunk meg, akkor az oldal figyelmeztet minket. A nyitó alján találhatók a kevésbé fontos részek: kiemelt eladó, kiemelt blog írások, és a legfrissebb termékek. A tagolásban nagyon szépen tovább viszik a termékek felosztásának a ritmusát úgy, hogy a tartalom is megfelelően tudjon megjelenni.

Ez a tisztaság, ami a nyitón megjelenik a termékoldalakon is helyet kap. Kiemelt helyen egy nagy kép van, de mellette könnyedén nézegethetjük a továbbiakat is. A leírás szabad szöveges, ami érthető, hisz iparművészeti tárgyak jellemzőit értelmetlen lenne táblázatokba erőltetni. A kosárba teszem markáns gomb fent és lejjebb is megjelenik, hogy aki már lent nézelődik, az is könnyedén megtalálja.

Termékoldal

A készítő-forgalmazóról jobbra látjuk a lényeges információkat (eladások száma, minősítések, mikor regisztrált és hol van), azaz ezért a lényeges információért sem kell görgetnünk. Termékeit nyilakkal könnyedén tudjuk átböngészni még a termékoldalon. Nem kell új helyre lépnünk, hanem az ablakba behívódnak a termékek. De ha a termékek egységes áttekintésére vágyunk egy nagy oldalon, akkor az x db. eladásra (x items for sale) linkre kattintva ezt is megtehetjük.

Az oldal lehetővé teszi a megosztást is (megosztás, email) és a kedvencek gyűjtögetését (bolt, termék). Ötletes az, hogy megnézhetjük ki szereti még ezt a terméket, boltot, így ezek termékeihez is átmehetünk. Az oldal alján jól tagolva, egyértelmű címkékkel és feliratokkal címkéket és az anyagok megadását láthatjuk. Az Etsy nem árul zsákbamacskát, az oldal alján megnézhetjük azt is, hogy miképp vásárolhatunk.

Az oldalon természetesen rengeteg értékes ötletet lehet gyűjteni. Mindenkit bíztatok erre, mert itt szinte csak jó példákat talál. Nem is beszélve a termékekről, amelyek közt sok ötletes, igényes munka is található.

Az önkormányzati választások után ismét aktuálissá vált az önkormányzati weblapok körül uralkodó káosz rendbetétele. A problémák régóta közismertek, mégse hozott eddig egyetlenegy kormány se átütő változásokat. Az önkormányzati weblapok egyedi és drága módon készülnek. Csúnyák, nem ergonomikusak, a felhasználói élmény szó eszünkbe se jut velük kapcsolatban. Pedig nem kellene ennek így lennie, hisz a technikai feltételek megvannak, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező állampolgárok ügyeik nagy részét online intézhessék el. Van számos minta is, csak meg kellene őket nézni, és nem saját kútfőből összehozni valamit, ami legfeljebb a közepes színvonalat súrolja alulról.

Az itbusiness októberi számában jelent meg Mártonffy Attila: Központilag hatékonyabb című írása a kérdésről. A cikk kiválóan, számokkal jól alátámasztva mutatja meg nekünk, hogy milyen hihetetlen pazarlás folyik azzal, hogy az önkormányzati ügyintézés és maguk a honlapok fejlesztése nincs összehangolva. A számok sokkolóak. Mártonffy Attila szerint egy hatékonyabb elektronikus közigazgatással akár évi 250 milliárd forintot is spórolhatna az állam. A számok nagyok, de szerintem ennél is többet el lehetne érni, olyan alacsonyra van rakva a léc jelenleg.

Ettől a cikktől függetlenül is több helyről lehet hallani, hogy a felhasználó szempontokat előtérbe kellene helyezni, ügyfélközpontú elektronikus közigazgatásra lenne szükség. Alapvetően várakozással tekintek előre, hogy vajon most is a szokásos frázisok puffogtatása lesz, vagy valóban történik-e majd valami. Egyelőre úgy néz ki, hogy csak a retorikai fázisban van az elektronikus közigazgatás megreformálása. Valós lépésekről az ergonómia területén még kevésbé hallani. Legalábbis én nem tudok arról, hogy az állam mindent megtenne azért, hogy az országban lévő maréknyi webergonómust mozgósítsa, és a hazafias célok szolgálatába állítsa őket. Ezen a téren nagy a hallgatás még. Pedig ha komolyak a szándékok, akkor ennek látható nyomainak kellene már lennie.

Pedig a minőségi tervezés és ergonómia segítéségével a Mártonffy Attila cikkében becsült 20%-os hatékonyságnövelés is túlszárnyalható lenne. Jakob Nielsen nyomán tudjuk, hogy egy átlagos ergonómia fejlesztéstől, még ha máshoz nem is nyúlunk, 135%-os eredményjavulás várható (Újabb írása szerint már "csak" 83%, de az fejlett nyugati viszonyokra vonatkozik.). Ha a jelenleg végrehajtható folyamatokat ergonómiailag optimalizálnánk, akkor hatalmas, elpazarolt erőforrásokat lehetne felszabadítani. Természetesen ez az egyes egyedi önkormányzati honlapoknál nehezen lenne kivitelezhető. A jelenlegi ezerfajta helyett önkormányzati oldal sablonokat kellene fejleszteni, amelyek könnyen bővíthetők és frissíthetők lennének. Minden településtípusnak (község, kisváros, nagyváros stb.) lenne egy sablonja, amely személyre szabható lenne designjában és funkcióiban is. Sopron és Makó igényei nem különbözhetnek annyira, hogy ne lehessen őket központilag kielégíteni, de ugyanez igaz nagyobb városokra is, mint Szeged vagy Debrecen.

Felvetődhet a kérdés, hogy akkor hol marad az egyediség? Nos, az egyediségre ezen a szinten nincs szükség. Az egyediség legyen a tartalomban, a szövegben, a képekben és a településekben magukban. Ha az önkormányzati irodákra gondolunk, akkor azoknál sincs olyan elvárásunk, hogy a mezőkövesdi irodának igazi matyó helynek kell lennie, a szegediben meg paprikafüzéreknek kell lógniuk. Az uniform honlapszerkezet kifejezetten jó a polgároknak. Egy mindenki igényeit jól kielégítő, ergonomilag átgondolt honlap az embereknek könnyebb eligazodást biztosít, még akkor is, ha lakhelyet változtatnak. Minden ugyanott lesz, ugyanúgy működik.

A hatékonyabb és olcsóbb államigazgatás azonban duplán spórol. A megelégedett, online ügyintéző polgárok nem sorokban ácsorognak, majd utána egész nap bosszankodnak, hogy sok órájuk elment, hanem produktívan dolgoznak munkahelyeiken, vagy legalábbis valami értelmes programmal feltöltődhetnek. Ha gyors az ügyintézés, akkor az állam már nem egy olyan valami lesz, ami mindig borsot tör az orrunk alá, hanem esetleg egy szolgáltató intézményként gondolunk rá. Hogy mindez álom vagy valóság lesz, nem tudhatjuk. Szeretnék hinni benne, aztán majd meglátjuk.

Ezúttal egy nemzetközi divatcég, a Zara weblapját szemléltem meg alaposabban ergonómiai szempontból. Áttekintem, hogy miképp jelenítik meg a terméket és hogyan választhatunk közülük, de a vásárlás befejezésére nem térek ki. Az eddig vizsgált oldalaknál is a design fontos szerepet játszott, de egy olyan oldalnál, mint a Zara honlapja azt várjuk, hogy ennek még nagyobb jelentősége van. Ez rendjén is van, de ez az ergonómia rovására azonban nem mehet. Meglátjuk az elemzésből, hogy ez nem minden esetben sikerült a Zara weblap létrehozóinak, még ha összességében igényesnek is mondható a munkájuk.

Az oldal egy országválasztásos intróoldallal indul. Ez egy olyan dolog, amit senki sem szeret, de mivel a Zara számtalan országban van jelen, így ennek alkalmazása valamelyest érthető. Az már kevésbé azonban, hogy miért nincs egy zara.hu oldaluk, amin a magyar tartalom lenne. A listában Afrika két országgal külön kategóriaként szerepel, míg Európa egy tömött listát tudhat magának (benne Törökország is!). Talán könnyebben áttekinthető lenne a lista, ha az Európa kategóriát szétvágták volna, és az egyikhez csapták volna a két afrikai országot (Marokkó, Tunézia). Ennél azonban zavaróbb az online vásárlás lehetőségének jelzése egy kis szatyor ikonnal. Az ikon jobban hasonlít azonban egy lakatra, így meglehetősen könnyen félreértelmezhető. Nyilván ezt a fejlesztők is tapasztalhatták, ezért alul látható az ikon magyarázata is, hogy shop online (online vásárlás), hisz az angolul nem tudok ezt nem érthetik. Ennél kisebb gond, hogy az instrukció is angolul van (choose your country or region=válasszon országot vagy régiót), mivel a helyzetből elég egyértelmű, hogy országot kell választani.


Ország választás

Az országválasztásnak első látásra nincs sok haszna, mert akármelyik nyelvre kattintunk egy angol oldal jön be. Ez azonban csak a látszat, ugyanis ha a back (vissza) gombra kattintunk, akkor nagyobb nyelveknél átvált az oldal az adott nyelvre, mint pl. olasz, francia stb. (Safari és Firefox böngészőben biztos). Utána az oldal az adott nyelven is marad. Ez egy olyan mértékű hatalmas hiba, amelyet nem is tudom, hogy egy ilyen cég hogyan engedhet meg magának. Természetesen az oldal magyarul nincs, ami közepesen ciki, hisz azért mégis van legalább 6 boltjuk Magyarországon (az oldal alapján pontos számot nehéz megtudni). Van annyi boltjuk itthon, hogy illene azt a pár oldalnyi szöveget lefordíttatni magyarra is.

A továbbiakban az angol oldalt használom, mert ott legalább a vásárlási funkciókról kapunk egy képet (Magyarországon természetesen online vásárlás sincs, ki tudja miért). A nyitó oldalon továbbra se látunk termékeket, csak a navigációs elemek jelennek meg. Ez is zavaró. Az ember nem azért megy el egy ilyen online oldalra, hogy jól fotózott embereket lásson, hanem ruhákat akar látni. Termékeket a nyitóoldalra, ha már kínoztak minket feleslegesen egy országválasztó lappal!

A navigációs elemek egy része klasszikus navigációs elem. Ebből a catalogue (katalógus) teljesen feleslegesnek tűnik, mert látszatra ugyanaz a funkciója, mintha főkategória alapján elkezdtünk volna nézelődni. A lookbook (képeskönyv) alatt teljes összeállításokat nézhetünk meg. Ez önmagában érdekes lenne, de nekem (és még gondolom jópár más embernek sem) nem egyértelmű a nevéből. A TRF is kifejezetten rossz név, aki nem ismeri, az nehezen jön rá, hogy ez a tizenévesek ruházatához vezet. A company (cég) helyett pedig hatékonyabb lenne egy about us (magunkról) menüpont.  A főmenün kívül még eljuthatunk pár más helyre is (pl. facebook oldal, vagy zara iphone program). Az iphone esetében kellemetlen, hogy az angol oldalról is az iphone program spanyol leírásához érkezünk. Ez is meglehetősen hanyag megoldás.


Lookbook



























 a menü

Az alkategória kiválasztása után (pl. női ruházat, farmer) egy olyan oldalra jutunk, ahol böngészhetünk és szűkíthetjük keresésünket irányított kereséssel. Itt egyértelműen az ergonómia rovására ment a design, mert a szűrőket a tervezők 4 pont alá rejtették el, de ezek kezelése jóval nehézkesebb, mintha egyértelműen ki lennének téve jobb oldalra, ahol sok hely van még. A szűrőkben ráadásul kínos ismétlődések is vannak (sraight leg=egyenes láb). A lépegetés és a termékmegjelenítés egyértelmű, jól látható, de egy oldalon nyugodtan lehetne 20 termék is. Az árat kontroláló csúszkánál zavaró, hogy csak a max árat látjuk, azt nem, hogy mi a legolcsóbb.


termékválasztás

Az igazi erőssége az oldalnak a termékoldal. Látszik, hogy a Zarásokat a ruhák izgatják, a struktúra és az elrendezés legalábbis online szinten nem a legerősebb. A ruhákról elegendő kép van, és a részleteket is megfelelő méretben láthatjuk. A képek közti váltás kattintással megy, ha egérrámozgatásra váltana, az azonban még egyszerűbb lenne. Az információ pont elégséges, ami a fülek alatt rejtőzik el. Ezekből az anyagösszetételre vonatkozó információt azonban célszerű lett volna úgy megmutatni, hogy ne kelljen kattintani. Talán már a termékválasztó oldalon is megjelenhetett volna, hisz az embernek vannak anyag preferenciái, pl. utálhatja a gyapjút, mert szúrja a bőrét. Hasznos vásárlást segítő eszközök a size guide (méret útmutató) és a wear with it (ezzel viselje), de az utóbbinál egy kicsit bővebb választékot is megadhattak volna. Hatékonyabban segítené az eladást, ha nem csak egy opció lenne.

Termékoldal

A kosárbatétel megoldása viszont szimpatikus. Miután beraktunk valamit megjelenik mellette egy gomb, amivel el tudjuk kezdeni a fizetést. Természetesebb a vásárlói élmény.


Kosárbatétel

A kosár elrendezése és áttekinthetősége is igényes. Látunk a termékekről megfelelő méretű képet. Látjuk a nevüket, méretüket, tudjuk változtatni a mennyiségüket és a törlés is könnyű. Hogy mi mennyibe kerül az is egyértelmű a képen. Helyes az is, hogy a vásárlás véglegesítéséhez kötődő gomb a jobban kiemelt (process order). A kosárnál előnyös, hogy mutatja hány termékünk van kiválasztva, és erről egy némileg részletesebb képet akár egy kattintással is kaphatunk, bár még jobb lenne, ha itt is egérrámozgatásra megjelenne ez az információ. Rossz hogy a termékre nem lehet kattintani, hogy megnézzem újra, biztos jót választottam-e.



Kosár tartalma

Összességében elmondható, hogy a Zarában viszonylag jól sikerült a design és az ergonómiai szempontjait alacsonyabb szinteken ötvözni, viszont az oldal magasabb szintjei ergonómiailag összecsapottabbak, néhány könnyen javítható, de rendkívül kínos ergonómiai hibával. Találkoztunk egy-két megoldással is, ahol a használhatóságot feleslegesen áldozták be a design oltárán, pedig a kettő harmonizálható lett volna.

A webes fejlesztésben végre hazánkban is eljutottak cégek (távolról sem mind) arra a szintre, hogy a fejlesztés egyes szakaszaiban drótvázakat (mockup, wireframe) készítsenek. A drótváz fogalmát természetesen értelmezhetjük nagyon tágan, akár minden firkát tekinthetünk annak, amit valami vezetőszerűség vagy marketinges készített, de csak az igazi drótváz alkalmas arra, hogy a designernek és a programozónak egyaránt útmutatóul szolgáljon. Ha ezt a szerepet betölti, akkor lényegtelen, hogy kézzel rajzoltuk, drótvázkészítő programmal (pl. Axure, Omnigraffle, Balsamiq stb.) vagy akár kedvenc programunkkal (pl. Photoshop, Illustrator, Keynote vagy akár Excel!) készítettünk ilyet. Szintén nem a leglényegesebb az, hogy ez Móricka rajz-szerű, mérnöki terv, vagy designközeli színes-szagos layout.

Ennél sokkal fontosabb, hogy tudjuk, miért készítjük a drótvázakat, és mikor használjuk fel őket. A drótvázak ugyanis annak illúzióját kelthetik, hogy készen vagyunk, mindent elmondtunk egy oldalról, amit kell, innentől megy minden magától. Sőt sokkal többet értünk el, mint amikor korábban homályosan leírtuk, hogy mire hogyan van szükség, hisz azok könnyedén félreértelmezhetőek voltak, míg egy jól megrajzolt drótváz magáért beszél. Minden egyértelmű rajta. A designer tudja, hogy milyen menüt hova rakjon, hol van a gomb, hol van a szöveg. A programozó a design alapján pedig könnyedén összerakja a dolgokat.

Az ilyen gondolkozással abban hibázunk már az elején, hogy a weblap tervezés nem arról szól, hogy képeket rajzolgatunk, aztán azokat valahogy összekötögetjük és ettől az egész jól fog működni. Elsőként a folyamatokból kell kiindulnunk, amelyeket végrehajthatnak a felhasználók, és ezen folyamatok egyes állomásainak környezetét kell megterveznünk, megalkotnunk. Ha ezek nem tiszták a tervező fejében, akkor oldalunk működése döcögős, esetleges lesz. A gördülékeny folyamat természetesen önmagában még nem hoz tökéletes felhasználói élményt, de legalább azt biztosítjuk, hogy az egyes lépések értelmesen, a felhasználó számára befogadható módon kapcsolódnak össze.

A drótvázak mellett így szükséges folyamatábrákat is készítenünk, de ez még mindig nem elég. A leírásokhoz kell visszalépnünk. A programozó és a designer számára el kell magyaráznunk, hogy miképp működik az oldal, hogyan lépnek interakcióba az egyes drótvázak. Természetesen készíthetünk dinamikus drótvázakat is, de ha minden működését egyértelművé akarunk tenni, akkor lényegében meg is csináltuk a weboldalt (=rengeteg munkaóránkba kerül), azonban ez csak demó változatban működik. A programozó létrehozhatja újra. Másrészt számos olyan megoldásra szükségünk lehet, amelyeket  még a legprofibb tervező programokkal sem tudunk előállítani.

Egy igazán jó minőségű leírásnak az összes olyan helyzetet le kell fednie, ami a drótvázon változhat a felhasználóval való interakció során. Mindent le kell írnunk a legapróbb részletekig. Hogyan működnek a gombok, a tabok, a szűrések, hol jelennek meg a hibaüzenetek és mi ezeknek a szövege. Ha ezeket nem tesszük meg, akkor a designer és a fejlesztő ad hoc módon fogja megvalósítani ezeket. Ahogy ő szokta, vagy ahogy az adott pillanatban a legjobbnak tartja, mivel gyakran nem kérdeznek vissza a homályos részleteknél. És ez nem is az ő hibája, hisz mi trehány anyagot adtunk le neki, így egyáltalán nem várhatjuk el tőle, hogy a fejünkben lévő homályos ideát leprogramozza, megdesignolja. Ne bízzuk a véletlenre! Ha tervezünk, akkor adjunk át precíz drótvázakat, folyamatábrákat és mindenre kiterjedő részletes leírásokat.

Ezúttal azt vizsgáltam meg, hogy mennyire könnyű a facebook.com-on beregisztrálni. Regisztrációmhoz Zrínyi Miklós, a költő és hadvezért adatait használtam, hogy kevésbé légbőlkapott legyen a dolog.

A facebook először angolul jön be. Igaz, a lent megjelenő nyelvek közt ott van a magyar is. Azaz felismeri, hogy melyik országból érem el, de mivel a facebook felhasználóinak 70%-a nem az USA-ból való, ezért nem értem, hogy miért nem lehet ilyenkor az IP cím szerinti nyelven megjeleníteni az oldalt, és azon túl felajánlani az angolt és a többi nyelvet. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi megoldás egy idősebb, figyelmetlenebb netezőnek már gondot jelent.

Zrínyi a magyart választja. Másik kedvenc nyelve, a horvát nem jelenik meg, az olasz mellett pedig nem dönt, mert nem nagyzolós típus. A regisztrációs formmal és a nyitóoldallal már foglalkoztam, így ezt részletesen nem taglalom. Igen meglepett, hogy 1 év alatt desigjnban nem változott semmi. Egyetlen új dolog az ingyenes (és az is marad) paranoia oszlató üzenet, aminek kitétele teljesen jogos, hisz mindenki találkozott azokkal a nonszensz körlevelekkel, üzenetekkel, hogy a facebook (másnéven fácse) egyszer fizetős lesz. A magyar változatban egyedül csak az az idegesítő, hogy először a keresztnevet kell megadni. Ennyi figyelmet még egy 10 milliós piac is érdemelne (a japánok bezzeg számítanak, náluk jól van). Egy korábban nem említett hibát azért még kiemelnék, miszerint a facebook nem sorközi hibaüzenetet ad, így elsőre nehezebb megtalálni, hogy mivel is van a gond.
 

Nem sorközi hibaüzenet

Szintén meglehetősen ügyetlen, hogy a captcha angolul van. Az angol audio captcha meg kifejezetten nevetséges esetünkben. Rosszul látó, angolul nem beszélő magyarok az iwiw.hu-ra vagytok egyelőre szorítva!

Angol captcha a magyaroknak is

 Ismerősök hozzáadása

Az első lépés a regisztrációs folyamatban a potenciális ismerősök megadása. Azt hiszem, ez egy kicsit elhamarkodott lépés. Előbb az ember kíváncsi lenne, hogy mit akarnak belőle még kiszedni és utána jelölgetne. Azt se ártana elmondani egy új felhasználónak legalább egy linkkel, vagy leíró buborékkal (tooltip), hogy mit is jelent pontosan az ismerős megjelölése. Hisz még ma is vannak laikusok, nem is kevesen. A felület egyébként egyszerű és használható. Némileg fenyegető, hogy emailcímünk alapján tudja, hogy kikkel lehetünk kapcsolatban, ez paranoiás (óvatos?) felhasználókat akár riaszthat is. Rendkívül ügyetlen az Elutasít gomb elnevezés, hisz ez azt sugallja, mintha ezek az emberek akarnának velünk kapcsolatba lépni, holott minekünk tukmálja őket csak a facebook, hogy vegyük fel ismerősnek. Jobb lenne, ha így hívnánk ezt a gombot: nem jelölöm meg.
 

Ismerősök keresése

Sajnos a 2. ismerősök keresése pontban is van egy kellemetlen fordítási baki: "Elképzelhető, hogy több barátod már tagja az oldalnak. Az email fiókod átkutatása a leggyorsabb módja, hogy megtaláld a barátaidat a Facebookon." Az átkutatás szó nem igazán azt sugallja, hogy a facebook segítően átnézegeti a kapcsolataink. Lehet, hogy a facebooknak nem kellett volna annyira fanatikusan hinnie a közösségben (spórolnia?), és érdemes lett volna legalább a kulcsszövegek fordításával egy igen profi fordítót megbízni. Hasonlóan rossz, de már kifejezetten ciki az angol zagyvalékszöveg: Erről a címről még nem tudjuk a címlistát importálni.

If you can upload a CSV file or use Outlook, try using our Adatfeltöltő. You may also try one of our támogatott email címek.” És ügyesebb lenne itt is a lépés kihagyása helyett azt írni, hogy a következő lépés.

Az adatlap információn alapvetően nincs semmi, amit komolyan kifogásolni lehetne, talán munkahely helyett jobb lenne a jelenlegi munkahely elnevezés. Meg zavaró, hogy ismerős helyett itt hirtelen megjelenik a barát szó.

Adatlap információ

Ezt követően nagyon zavaró, hogy megint egy adag ismerőst jelölhetünk be korábbi ismerőseink és tanulmányaink alapján. Nem igazán érthető, hogy ezt a lépést  a korábbi jelölgetéssel miért nem lehet integrálni. Valószínűleg a regisztrálókat idegesíti ez a lépés még egyszer. Lehet, hogy itt már támaszkodunk a megadott információkra, de a felhasználó csak annyit lát, hogy már megint az ismerőseimmel nyaggatnak. Az is ügyetlen, hogy itt a megjelölés linkként jelenik meg, holott korábban gomb volt.

Újra ismerős jelölgetés...

A képfeltöltés problémamentes. Nehéz elrontani. Igaz, a fénykép készítését nem teszteltem külön. Még egy zavaró dolgot azonban meg kell említeni, hogy a fejlécben már a regisztráció alatt olyan funkciók láthatók, amelyek csak elvonják a figyelmet. Olyan mintha véletlenül ott maradtak volna.

Felesleges eszközök a regisztráció alatt

Végül egy olyan oldalra jutunk, ahol további adataink megadására biztatnak. De csak áttételesen. Egy átlagos felhasználó ezen a lapon kicsit tanácstalan lesz. Most akkor kész, most akkor regisztrált a facebookra vagy sem? Kellene egy világos üzenet.

Összegezve a facebook regisztráció viszonylagosan jónak mondható, de több helyen átgondoltabbá lehetne tenni, amit egy ilyen népszerű oldaltól joggal várnánk. A magyarosítás pedig inkább gyenge-szánalmas. A facebookot azért futtatják magyarul is, hogy pénzt hozzon, akkor pedig invesztálni is kellene bele.

Blogom lelkes olvasóinak figyelmébe ajánlom a legújabb, megjelent írásomat a Smashing magazinban. Az írás elsősorban arra fokuszál, hogy miképp lehet oldalunkon fellendíteni a felhasználók aktivitását, és azt hogyan lehet ergonómiai szempontból kényelmessé és egyszerűvé tenni.

Tárgyalom az írásban, hogy miképp gyűjtsünk értékeléseket, beszámolókat, ismertetőket, hogyan lehet kezelni a facebook, iwiw stb. közzétételeket, és miképp tehetjük vonzó és kényelmes hellyé oldalunkat a beszámolókat szívesen író személyeknek.

Érintek markatinges szempontokat is, megmutatom, hogy miért érdemes beszámolókat és értékeléseket gyűjtenie egy magyar oldalnak, még ha nehéz is.

Jelenleg azért nem túl aktív a blog, mert a doktori disszertációm írom, amely hamarosan meglesz, úgyhogy 1-2 hónapon belül újraéled itt minden. Addig kitartást és türelmet kérek!