A weben egyre gyakrabban használnak ikonokat, aminek az lehet az oka, hogy a jelenlegi weblapoknak jóval több mindenre kell képesnek lenniük, mint elődjeik. Egyre több minden kerül be a webes alkalmazásokba, amelyek már jól beváltak a hagyományos szoftverekben. Az ikonok népszerűségéhez nagyban hozzájárul az is, hogy egyre kevesebb helyünk van az alkalmazásokban, és az ikonokkal lehet helyet spórolni.
Az ikonhasználat a következő előnyökkel járhat:
• kevesebb helyet foglal el, mint a szöveg
• gyorsan beazonosítható
• egyértelműbben kommunikálja, hogyha rákattintunk, akkor történni fog valami
• esztétikus: az ikonok szép jószágok, ha igényesen vannak megtervezve, akkor növelhetik a weblap esztétikai értékét
• figyelemfelkeltő
• hangulatot és stílust közvetít
• nem kell hozzá nyelvtudás
Mivel azonban igazán jó ikont tervezni nem csak design, hanem ergonómiai feladat is, gondoljuk meg jól, hogy belevágunk-e oldalunk elikonosításába. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy kell-e nekünk ikon vagy sem, akkor inkább nem kell.
A hatékony ikon a következő szempontoknak felel meg:
• az ikonok egységes vizuális hatást keltenek (Mac felhasználói csoportok)
• az esetleges folyamatokra jól utalnak (lejátszás)
• ha az adott területen kialakult konvenciót követi (word lementés)
• ha az ikon nem biztos, hogy megállja magában a helyét akkor rövid szöveg tartozik 
hozzá (aláírás vagy legalább egér rámozgatására elmondja, hogy mit csinál, itt lehetünk kicsit hosszabbak is: 3-4 szó; mac iwork)
• az ikon vizuálisan egyszerű, viszonylag kevés elemet tartalmaz (keresés)
• gyorsan beazonosítható (előbbi ikon)
• nem kelt negatív érzéseket, asszociációkat a felhasználóban (ha ehhez hasonlít, az rossz emlékeket idéz fel)
• a tartalom lényegét megragadva némileg torzíthatja is a valóságot (beállításokra jól utal, hiába nincs a számítógépben fogaskerék)
• az összes lehetséges háttérrel kontrasztos, kiugrik belőlük
• több méretben is előállítható, úgy hogy az esztétikai és ergonómiai elvárásoknak is megfelel (előző ikonok)
• ne használjunk már meglévő ikont a megszokottól más értelemben
• a célközönség tudásszintjének és kulturális hátterének megfelelő ikont dolgozzunk ki
Készülő ikonjainkat Jakob Nielsen nyomán kétféleképpen is tesztelhetjük:
• Az ikonokat címke nélkül megmutatjuk a felhasználóknak, hogy megtippeljék vajon mire is utalnak. Ez alapján látjuk, hogy ikonjaink a környezetből kiragadva mennyire megfelelőek.
• Átlagos használhatósági tesztelésben találkoznak a felhasználó az ikonokkal (itt gyakran címkével is rendelkeznek), amikor a feladatok közben hangosan kell gondolataikat, véleményeiket megfogalmazni. Ilyenkor megtudhatjuk, mit gondolnak ikonjainkról is.
Az ikonokat célszerű több lépésben tesztelni. Először dolgozzunk fekete-fehér vázlatokkal, majd folyamatosan haladjunk az életképesebb változatokkal, hogy közben színesítjük őket és javul a kidolgozottságuk is.
Sose bízzunk abban, hogy az emberek majd rákattintanak az ikonra, rájönnek a jelentésére és megjegyzik. Nem fognak próbálkozni, vagy ha mégis, de nem a várt hatást hozza az ikon, akkor nagyon bosszúsak lesznek. Ritkán használt alkalmazásokban, weblapokon pedig általában annyira ritkán használnak az emberek egy-egy ikont, hogy csak kis esélyünk van arra, hogy ezek helyes használatát meg is jegyezzék.
Jakob Nielsen írása az ikonok tervezéséről
Apple irányelvek ikontervezéshez
7 alapelv a jó ikontervezéshez
